Támogassa munkánkat!

Számlaszámunk: 10100555-44113407
Kérjük,, ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át egyesületünknek
Azzal is jelentősen hozzájárul munkánkhoz, ha személyi jövedelemadójának egy százalékát a mi közcélú környezet- és természetvédelmi programjainkra ajánlja fel. Adószámunk: 19125077-1-15
Köszönjük segítségét!

Hozzászólások

Utolsó üzenet: 1 hónap, 2 hét volt
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Hol a faszban a telefonszam?????????? Hallo???????
  • guest_4308: Hol a picsaban. Telefonszam??????????
  • guest_7855: Jó napot! Hol találom ezt a hívható zöld számot?
  • guest_7270: ez egy marha regi cikk. vigyetek az allatkertbe!
  • guest_8612: Denevér ügyben kit hívhatok? Nem találok telefonszámot.
  • guest_2945: Kit hívhatok?
  • guest_2945: Mit tegyek?
  • guest_2945: Pincében köröz egy denevér; elkapni nem tudom, mert a fény elől bebújik a plafont képező zsalutéglák közé.

Ki olvas minket

Oldalainkat 21 vendég böngészi
Hirdetés



A TOKAJI FELSŐ-LEGELŐ

A természetvédelmi oltalom alatt nem álló területek természeti értékeinek feltárása és megóvása

2001


Európa szerte megfogyatkoztak, illetve eltűnőben vannak a nagy folyók mentén, az árterekben meghúzódó füves területek. Ez a folyamat hazánkban is felgyorsult az utóbbi évek kárpótlását követően és ezzel együtt egy ősi, hagyományos gazdálkodási forma, az ártéri állattartás is mindinkább háttérbe szorul.

Részben éppen az ártéri legelők, kaszálók életközösségei védelmében jött létre a Tokaj-Bodrogzug Tájvédelmi Körzet. A tájvédelmi körzetet a Tisza és a Bodrog határolja, ami nagyszerű védelmet nyújt a zavarások, kártételek ellen. A Bodrog túloldalán azonban a védett területtel megegyező karakterű élőhely terül el, a tokaji Felső-legelő, ami érthetetlen módon a tájvédelmi körzet megalakulásakor annak határain kívülre került, pedig jellegében és élővilágát tekintve hasonló karakterű, mint a TK bodrogzugi része.

 

A terület elhelyezkedése

A Felsőlegelő Tokajtól É-ra található. Területe kb 35 ha. Északról és keletről a Bodrog folyó, míg délről és nyugatról a Bodrogkeresztúr-Tokaj országút határolja. A Bodrog folyón túl a Bodrogzug található, az országút túloldalán pedig a Tokaj-hegy nyúlványai magasodnak. A terület helyrajzi számai 031-es, 033-as, 034-es és 594/3-as, valamint a 032-vel kezdődőek.

A terület szerves folytatása a Bodrog-zugban található legelőknek, valamint a Rakamaz-Tímár-Tiszanagyfalu határában lévő legelőknek. A területet jelenleg részben kaszálóként hasznosítják, kisebb részben felhagyott legelő, kb. 20%-ban gazdasági célokra hasznosíthatatlan terület, melyet egy időszakosan kiszáradó morotva (a Sulymos-tó) és az azt körülölelő füzes-gyékényes-szittyós sáv foglal el.

 

Talajtani és vízrajzi viszonyok

A területen réti öntés talaj található, mely a hegyoldalról lemosott lösszel egy speciális, rendkívül tápanyagdús és termékeny talajösszletet alkot.

A területet csapadékos években kétszer elönti a Bodrog áradása. Ez normál esetben a tavaszi hóolvadás után és a nyári csapadékos időszakban következik be. A borítás mélysége 0,3 és 1,5m között változik. Időtartama gyakran több hetes is lehet.

 

Növényvilág

A terület növényvilágának összetételét elsősorban a víz állandó vagy időszakos jelenléte határozza meg. Vízborítottság szempontjából a terület három egységre osztható.

1.Ezek közül az első a legmagasabban fekvő rész, amit csak a legnagyobb árvizek alkalmával borít el víz, így nem minden évben kerül víz alá. Ez a viszonylagosan száraz sáv a terület 15 %-át teszi ki. Teljes egészében kaszálóként hasznosítják a tulajdonosok.

2. A második sáv ettől É-K-re fekszik. Évente vízborítás alá kerül, akár két alkalommal is. A terület enyhe lejtésének és a levezető árkoknak köszönhetően azonban a víz rövid idő alatt levonul erről a sávról. A terület 60%-a tartozik ehhez a zónához. Éles határt nem lehet vonni a zónák közé. A Festuca-’s kaszálóréttől a magassásos társulás felé történő átmenet jellemzi a sávot. A tulajdonosok a száraz időszakban kaszálóként hasznosítják kb.80%-át

3. A harmadik zónába sorolhatók az állandó, vagy közel állandó vízborítás alatt lévő területeket. Értelemszerűen ide tartozik a Felső-legelőt keresztbe metsző holtág, a Sulymos-tó és a kisebb csatornák, valamint a bokorfüzesekkel borított lápos részek. Ezek összesen a Felső-legelő 25%-án találhatóak meg.

A területen nádas nem fordul elő, de a fűzlápok, magassásosok, homogén keskenylevelű gyékényes és üde mocsárrétek jelzik az erős vízhatást. A társulások közül több védelemre, illetve fokozott védelemre javasolt.

holtágak:

A víz játsza a főszerepet a legnagyobb holtág, a Sulymos-tó növényvilágának kialakításában. A holtág a Bodrog áradásai során friss vizet és ásványi hordalékot kap. Holtágról beszélünk de gyakorlatilag a vize (ha lassan is) egész évben mozgásban van. Ide folynak össze a Tokaji-hegy É-i oldaláról a hóolvadást követő vizek és innen keskeny csatornán jut tovább a víz a Bodrogba. Év közben pedig mintegy puffer tározóként működik. A Bodrog pár cm-es vízszint emelkedése esetén a holtágba visszafolyik a víz, míg apadáskor megfordul az áramlás iránya.

A szabad vízfelületek a hínárvegetáció óriási tömegének adnak otthont. Itt előfordul a békaliliom (Hottonia palustris), hínáros víziboglárka (Batrachium trichophyllum), békaszőlő- (Potamogeton), tócsagaz- (Ceratophyllum) és békalencse- (Lemna) fajok valamint a harasztok közé tartozó rucaöröm (Salvia natans). Itt található meg a tündérrózsa (Nymphaea alba), vízitök (Nuphar luteum), sulyom (Trapa natans), kolokán (Stratiotes aloides), tündérfátyol (Nymphoides), békaszőlők (Potamogeton sp.), békatutaj (Hydrocharis morsus-ranae) és az érdes tócsgaz (Ceratophyllum demersum). Jellemző társulások a Hydrochari-stratiataetum, Nymphaetum albo-luteae, Lemno-Spirodeletum, Salvinio-Spirodeletum.

magassásosok:

A holtág partjának jellemző növényei a virágkáka (Butomus umbellatus), nyílfű (Sagittaria sagittifolia), mocsári nefelejcs (Myosatis palustris), vízi hídőr (Alisma plantago-aquatica). A magassásosokban a tavi káka (Schoenoplectus lacustris), keskenylevelű gyékény (Typha angustifolia), sárga nőszirom (Iris pseudocorus) gyakori fajok.

Jellemző virág a réti füzény (Lizithrum salicaria) és a tiszaparti margitvirág (Chrysanthemum serotinum) is. Zsombékokat képez a zsombéksás (Carex elata), a parti sás (Carex riparia), és a mocsári sás (Carex acutiformis). Zsombéksásosok (Caricetum elatae) és mocsári sástársulások (Caricetum acutiformis-ripariae) változataként foghatók fel ezek a társulások és jelentősek a Baldingera arundinacea állományok.

A zsombékosokat több helyen fűzlápok váltják fel (Calamagrosti-Salicetum cinereae). A rekettyefűz mellett azonban a feketefűz is megtalálható. Szintén találkozhatunk puhafás ligeterdőkkel is (Salicetum albae-fragilis) (5.kép).

mocsárrétek:

A magassásos rétek helyét a domborzatot követve az üde mocsárrétek váltják fel. Ezen rétek jellemző szép virágai a gólyahír (Caltha palustris) és nadálytő (Symphytum officinale). További fajok, melyek tömegesen is fellépnek: boglárka fajok (Ranunculus repens) és a nyári tőzike (Leucojum aestivum).

kaszálórétek:

A (viszonylagosan) legszárazabb területeken kaszálórétekkel találkozhatunk. Jellegzetes társulások az Alopecuretum pratensis és az Agrostetum albae.

 

Állatvilág

A változatos növényvilág és a bőséges víz hatására az állatvilág is rendkívül gazdag, mind a fajszámot, mind az egyedszámot tekintve.

gyűrűsférgek:

A tápanyagban dús és nedves, laza szerkezetű talajban nagy az egységnyi területre eső giliszták száma, ami bőséges táplálékot biztosít a velük táplálkozó kétéltűek, madarak és emlősök számára. A holtág vizében az orvosi pióca  (Hirudo medicinalis) nagytermetű példányai élnek.

puhatestűek:

A nedves területeken nagy egyedszámban és fajgazdagságban furdulnak elő a csigák is. Érdemes lenne malakológiai vizsgálatokat végezni a területen. A vizekben a tavi kagylóval, a mocsári és a nagy tányércsigával találkozhatunk tömegesen.

ízeltlábúak:

Izeltlábúakra vonatkozó vizsgálatok nem történtek a területen, így erre vonatkozó ismereteink hiányosak. Él a területen a védett imádkozó sáska (Mantis religiosa). Nagy számban képviseltetik magukat az egyenesszárnyúak és a hangyafajok.

halak:

A vizekben szinte valamennyi halfaj előfordul, ami a Bodrogban is él. Ez érthető, hiszen áradás idején a halak kiúsznak a vízzel borított legelőre, ahol gyorsan felmelegszik a víz és egyúttal bőséges táplálékra is lelnek.

A sekély víz kiváló lehetőséget biztosít a halivadéknak, hiszen itt szinte egyáltalán nincsenek ragadozók, ugyanakkor a szárazföldi rovarok tömegei táplálékot biztosítanak számukra. A visszahúzódó víz után megmaradó pocsolyákban tömegesen maradnak vissza az apró halak, melyeket aztán főleg a gázlómadarak szednek össze. Fontos megemlíteni a lápi póc jelenlétét (Umbra krameri).

kétéltűek:

Kétéltűek számára paradicsomiak az állapotok. Éppen petézés idején találnak nagy számban pocsolyákat és kisebb állóvizeket. A fajgazdagság és a hihetetlen magas egyedszámuk is figyelemfelkeltő. Becsléseink szerint augusztusban ez akár a hektáronkénti négyezres példányszámot is eléri.

Előforduló fajok: pettyes gőte (Triturus vulgaris), barna varangy (Bufo bufo), zöld varangy (Bufo viridis), ásóbéka (Pelobates fuscus), levelibéka (Hyla arborea), tavibéka (Rana ridibunda), kecskebéka (Rana esculenta), kis vízi béka (Rana lessonae), mocsári béka (Rana arvalis).

A környező területekről és a hegy oldaláról is ide vonulnak az állatok szaporodási időszakban.

hüllők:

Talán a rendszeres áradásoknak tudható be, hogy hüllők nem igazán találhatók a területen. Az egyetlen kivétel a vízisikló (Natrix natrix), melyből itt nagyon sok él. A szárazabb részeken kis számban zöld gyík (Lacerta viridis) is megfigyelhető.

madarak:

A területen nem sok madárfaj fészkel, de annál jelentősebb számban járnak ide táplálkozni. A fészkelők közül különleges érték a mintegy 10-15 fészkelő párból álló haris (Crex crex) populáció (1.ábra). További fészkelő fajok: A fűben fészkelnek a mezei pacsirták (Alauda arvensis), a sárga billegető (Motacilla flava), a bokrosokban pedig a kerti geze (Hippolais icterina), karvalyposzáta (Sylvia nisoria), tövisszúró gébics (Lanius collurio), barátposzáta (Sylvia atricapilla), fülemüle (Luscinia megarhynchos), berki tücsökmadár (Locustella fluviatilis), a gyékényesekben pedig az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris), a cserregő nádiposzáta (Acrocephalus scirpaceus) és a pettyes vízicsibe (Porzana porzana).

 

1.ábra A fészkelő haris párok száma 1997és 2000 között. (Szegedi Zsolt vizsgálatai alapján)

A területen táplálkozó ritka és/vagy különlegesebb madárfajok: nagy kócsag (Egretta alba), fekete gólya (Ciconia nigra), fehér gólya (Ciconia ciconia), búbosbanka (Upupa epops), gyurgyalag (Merops apiaster), bakcsó (Nycticorax nycticorax), lappantyú (Caprimulgus europaeus), kígyászölyv (Circaetus gallicus), darázsölyv (Pernis apivoris), macskabagoly (Strix aluco), uhu (Bubo bubo).

emlősök:

Az áradások ellenére augusztus végén a területen nagy egyedszámban fordulnak elő a rágcsálók. A két domináns faj a pirókegér (Apodemus agrarius) és a mezei pocok (Microtus arvalis). A víz közelében pézsmapockokkal (Ondatra zibethicus) és vízi pockokkal (Arvicola terrestris) találkozhatunk.

A terület nyíltsága miatt a denevérek közül a korai denevér (Nyctalus noctula) éa a durvavitorlájú denevér (Pipistrellus nathusii) szokott itt vadászni. Gyakoriak viszont a sün (Erinaceus concolor) és a vakondok (Talpa europaea).

Ragadozók közül a róka (Vulpes vulpes) és a menyét (Mustela nivalis) gyakori.

A vadászható fajok közül a mezei nyúl és az őz fordul elő.

 

Javasolt védelmi intézkedések, kezelések és gazdálkodási lehetőségek:

Az ismertetett terület több mint 50%-án kaszálórét gazdálkodás folyik. Kivétel ezek alól a vízborította helyek és egyes tulajdonosok területei.

A legfőbb hasznosítási mód a kaszálás. A kaszálás miatt a fásszárúak megjelenése akadályozott, a terület nem tud bebokrosodni, beerdősödni, ami jelen esetben pozitívum. A kaszálás egyes gyomnövények visszaszorítását is okozta, ami szintén a kaszálás fenntartása mellett szól. A terület jellegének fenntartása végett továbbra is a kaszálást vagy a legeltetést javasoljuk.

Egyes helyeken azonban, ahol nedves a talaj, csak az augusztusi kaszálás támogatható, mivel a a nehéz gépek mélyen besüllyednek a nedves talajba és a növényzet károsításán túl esztétikailag is rongálják a rétet. A ritkább fajok, valamint a diverz vegetáció fenntartása érdekében a kaszálások időpontját egyes területrészeken a talajviszonyokhoz alkalmazkodva módosítani kellene.

A terület magasabban fekvő, szárazabb részein a juhokkal, esetleg kis létszámú szarvasmarhával történő legeltetéssel pozitív hatást lehetne elérni. A területen az ősi magyar háziállatfajták tartását támogatni kellene.

Javasoljuk a peremterületeken elszórva néhány facsoport -elsősorban kocsányos tölgy- ültetését, ami a ragadozómadarak pihenőhelyeként, leshelyeként, kisebb énekesek számára fészkelőhelyként szolgálhatna. A legelőt a közút felől nyárfasor határolja, amelyek lassan vágásérett korba kerülve lecserélhetőek lesznek. Itt mindenképpen tölgyfasor kialakítása a javasolt.

A terület peremrészein burjánzó gyomnövényzet esztétikailag ugyan nem kívánatos, de mivel éppen ezek a helyek biztosítanak fészkelőhelyet a harisoknak, így fenntartásuk javasolt.

Az illegális szemétlerakás megakadályozása szükséges.

A Tokaji-hegy irányából a tavaszi időszakban óriási tömegben vonulnak a békák (és az őket követő vízisiklók) keresztül a Tokaj-Bodrogkeresztúr útszakaszon. Ide javasoljuk „békaveszély” tábla kihelyezését.

A legelő feltörésének megakadályozása alapvető védelmi teendő, ami a további száraz évek esetén várható fejlemény. Jelenleg szerencsére még csak egy tulajdonos törte fel a földjét, ma még ugyan elhanyagolható nagyságú (0,5 ha) részen, de ez mindenképpen figyelmeztető jel.

A területre a legnagyobb veszélyt a tokaji önkormányzat „területfejlesztési” tervei jelentik. A tervek szerint egy gáttal árvízmentesíteni kívánják a legelőt és ki szeretnék mérni üdülő telkeknek. Ezen tervek megvalósulása természetesen tönkre tenné a táj meglévő természeti értékeit.

Javasoljuk, hogy a beépítések megakadályozására azonnali ideiglenes védettséget rendeljen el a Bükki Nemzeti Park. Ezzel egyidőben el kell végezni a terület botanikai, rovartani és vízbiológiai vizsgálatát.