Támogassa munkánkat!

Számlaszámunk: 10100555-44113407
Kérjük,, ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át egyesületünknek
Azzal is jelentősen hozzájárul munkánkhoz, ha személyi jövedelemadójának egy százalékát a mi közcélú környezet- és természetvédelmi programjainkra ajánlja fel. Adószámunk: 19125077-1-15
Köszönjük segítségét!

Hozzászólások

Utolsó üzenet: 1 hónap, 2 hét volt
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Hol a faszban a telefonszam?????????? Hallo???????
  • guest_4308: Hol a picsaban. Telefonszam??????????
  • guest_7855: Jó napot! Hol találom ezt a hívható zöld számot?
  • guest_7270: ez egy marha regi cikk. vigyetek az allatkertbe!
  • guest_8612: Denevér ügyben kit hívhatok? Nem találok telefonszámot.
  • guest_2945: Kit hívhatok?
  • guest_2945: Mit tegyek?
  • guest_2945: Pincében köröz egy denevér; elkapni nem tudom, mert a fény elől bebújik a plafont képező zsalutéglák közé.

Ki olvas minket

Oldalainkat 9 vendég böngészi
Hirdetés



A Zempléni-hegység emlősfajainak monitorozásához az alapvetés elkészítése

 

KAC018032-01/1999

 

Pályázatunkban egy átfogó emlőstani adatbázis elkészítését vállaltuk. Az adatokat publikációkból, a vadásztársaságok által készített egyedszámbecslésekből, bagolyköpetvizsgálatok adataiból, természetvédő szakemberek megfigyelési adataiból, csapdázásokból és az alapítvány munkatársai által végzett terepi kutatások adataiból nyertük.

Elkészítettünk egy olyan adatbázist, mely valamennyi, a területen élő emlősfaj eddigi adatait összegzi, a kevéssé kutatott fajokról pedig kiegészítő felmérések végzésével egy év alatt olyan adatbázist készítettünk, amilyen alaposságú eddig egyetlen tájegységről sem készült ezidáig. Ez a jövőben kiindulási alapként szolgálhat monitoring vizsgálatok beindításához.

Az összegyűlt adatokat számítógépen rögzítettük és a mellékelt publikáció kivonatában látható módon a Mátra Múzeum Évkönyvében jelentettük meg az eredményeket. Ily módon minden természetvédő és érdeklődő számára hozzáférhető a részletes faunisztikai felmérés.

 

Bevezetés

A Zempléni-hegység és a peremein elterülő hegylábak különleges, és emlőstani szempontból rendkívül értékes területei hazánknak. A biológusok és a természetvédelem szakemberei előtt a botanikai és madártani értékei jól ismertek. Az emlősök tekintetében sokkal hiányosabbak az ismereteink. Jószerivel csak a denevérekről vannak pontos publikált adatok. Mindössze két mű van, amelyik a Zempléni-hegység emlőseivel átfogóan foglalkozik (Vásárhelyi 1964, Endes 1991). Vásárhelyi kéziratban fennmaradt munkája mindeddig a legrészletesebb dolgozat a témában. Ő 43 emlősfajt mutatott ki a területről, igaz összevontan tárgyalta a két vízicickány fajt, a két hosszúfülű-denevért, és a három erdeiegér fajt is. Endes munkájában már 55 fajról tesz emítést. További két nagyobb munka jelent meg, mely a hegység denevéreivel foglalkozik Bihari (1990) és Géczi (1999) tollából.

Célunk az volt, hogy a hiányt pótlandó, az eddigi adatok összegyűjtésével átfogó képet rajzoljunk a hegység emlősfaunájáról.


Vizsgált terület

A vizsgált terület a Zempléni-hegység és a hegylábak voltak, melynek mesterségesen jelöltük ki a határait. A terület határaként északon a szlovák államhatárt, keleten a Bodrogot, délen és nyugaton a Tokaj-Tarcal-Mád-Abaújszántó-Gönc-Abaújvár közutat jelöltük ki (1.ábra).

A hegységet vulkanikus kőzetek építik fel. 12-15 millió éves riolit, andezit, dácit és ezek tufáival találkozhatunk. A hegylábaknál agyagos és vályogtalajt, a Tokaji-hegy oldalain pedig löszlerakódásokat láthatunk.

A hegylábakat szántóföldek és szőlőültetvények borítják. A hegyvidék peremén, délen és nyugaton xeroterm cserjések és bokorerdők, valamint sztyepprétek, tatárjuharos és melegkedvelő tölgyesek a jellemzők. A magasabb régiókban gyertyános-tölgyesek és bükkösök találhatóak. A völgyekben sok helyen égerligetek húzódnak. Emlőstani szempontból nagyon fontosak az erdőktől szegélyezett kaszálórétek, legelők és tisztások, ahol különösen a szegélyek kölönösen gazdagok emlősfajokban.


Anyag és módszer

Adatainkat négy forrásból gyűjtöttük össze: saját megfigyeléseink mellett felhasználtuk az eddig publikált adatokat, a vadásztársaságok 1998-as egyedszámbecsléseit, továbbá szóbeli közlés alapján néhány megbízható adatot. Az adatbázisban csak az 1960 utáni adatokat dolgoztuk fel.

A tudományos elnevezések az Európai Emlőstani Társaság (Societas Europaea Mammalogica) állásfoglalását követik (Mitchell-Jones et al. 1999).

Az egyes fajok természetvédelmi megítélésének jellemzésére a következő kategóriákat használtuk, melyek hangsúlyozottan csak a terület populációira érvényesek:

  • Kipusztult: A Zempléni hegység területén korábban előfordult, de ma már csak esetleg kóborlóként jelenik meg időnként.
  • Kipusztulással veszélyeztetett: Egyedszáma a Zempléni-hegységben olymértékben lecsökkent, hogy várható az eltűnése.
  • Aktuálisan veszélyeztett: Érzékeny, sebezhető faj, melynek állományát különböző tényezők veszélyeztetik. Egyedszáma az utóbbi 10 évben csökkent.
  • Potenciálisan veszélyeztett: Egyedszáma stabil az utóbbi 10 évben, de számos tényező veszélyeztetheti.
  • Nem veszélyeztetett: Egyedszáma stabil, esetleg nőtt is. Különösebb védelmet nem igényel.

Az adatok felsorolásánál a következő sorrendet alkalmaztuk:

egyedszám, település, pontosított lelőhely, UTM kód, dátum, észlelés módja, adatszolgáltató neve, hivatkozás

Pl.  1 Bodrogkeresztúr: 37-es út EU23C2 1997.06.24. elütve P Z (E)

Egyedszám: Ahol ismert volt a pontos vagy a becsült egyedszám, ott számmal jelöljük, de több publikációban a több, sok jelzők szerepelnek, így mi is ezeket használtuk. Ha az irodalmi adatok mellett nem szepel egyedszám, akkor a „min.1”-el jelöltük ezt.

Település: Minden esetben a közigazgatási határt vettük figyelembe. Egyes publikált adatokban a lelőhelyhez legközelebbi települést tüntették fel. Ha ez pontosan kideríthető volt, akkor korrigáltuk az adatot.

Pontosított lelőhely: A következő rövídítéseket alkalmaztuk: kat.templ., gör.kat.templ. ref.templ. Ezek a római katolikus, görög katolikus, illetve a református templomot takarják.

UTM kód: A megállapítható legpontosabb értéket szerepeltettük.

Dátum: Azon publikációk esetében, ahol nem megállapítható, hogy mikor történt az észlelés, a publikáció megjelenésének éve előtti időszakot tüntettük fel. Pl. 1964.előtt

Észlelés módja: A következő rövidítéseket használtuk:

Tyto köpetből = Tyto alba köpetből

Strix köpetből = Strix aluco köpetből

Asio köpetből = Asio otus köpetből

Athene köpetből = Athene noctua köpetből

Adatszolgáltató neve: A megfigyelő nevének rövidítését tüntettük fel (1.táblázat).

Hivatkozás: A publikált adatok esetében, az irodalomjegyzékben szereplő publikációk sorszámát tüntetjük fel zárójelben hivatkozásként. A még nem publikált adatokat eredeti „(E)” jellel jelöltük.


Eredmények

A hazánkban kóborlóként vagy állandóan megtalálható 86 emlősfajból 67 faj jelenléte bizonyított, vagyis az összes 78%-a. Már önmagában ez az adat is utal a fajgazdagságra, ami visszavezethető a változatos élőhelyek meglétére és a viszonylagos zavartalanságra. Az emlősök előfordulását tekintve a Zempléni-hegység kiemelt jelentőséggel bír.

 

Ha a monitorozás részletes eredményei érdeklik, kérem  kattintson a következő ikonra: