Támogassa munkánkat!

Számlaszámunk: 10100555-44113407
Kérjük,, ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át egyesületünknek
Azzal is jelentősen hozzájárul munkánkhoz, ha személyi jövedelemadójának egy százalékát a mi közcélú környezet- és természetvédelmi programjainkra ajánlja fel. Adószámunk: 19125077-1-15
Köszönjük segítségét!

Hozzászólások

Utolsó üzenet: 3 hét, 4 nap volt
  • guest_3125: Kérem sehítsenek,hogy mit kell tennünk?Debrecenben a panelházunkban feltehetően denevérek vannak!
  • Erika: Kérdezni szertném, hogy mennyibe kerül a denevérek befogása? (Panelban az ablak fölött laknak)?
  • guest_5704: Szeretnék telefonos elérhetőséget
  • guest_5704: Szeretnèk elérhetőséget kérni denevér befogásához
  • guest_3349: üdvözlöm! Érdeklődnék, hogy körülbelül mennyiért fogják be a denevéreket? A lakás redőny tokjába költözött be.
  • guest_1452: Én is telefonszámot szeretnék!!!
  • guest_4921: Kedves Alapítványi Munkatársak! Örülök, hogy létrehoztak egy denevéres zöld számot. Ám ha az szerepel a honlapjukon, akkor jól elrejtették, mert sehogy sem sikerül megtalálnom. A számlaszámukat, ahova támogatást várnak, sok helyen látom az oldalon, de ami miatt megfontolnám a támogatást (a telefonszám, ami segítene), azt nem. Talán ezen a kommunikációs balfogáson jó
  • guest_5288: Segítségre lenne szükségem. 1 éve költöztem be a panel lakásomba és a konyhában a szellőzőbe beköltözött vagy már előzőleg is ott volt egy denevér. Borzalmasan IDEGESÍTŐ amikor hallom a gyermekemmel a denevér hangját.Be kellene "fogni" Valamilyen elérhetőséget kérnék, mert itt ezen az oldalon a zöld számra kattintva NEM KAPOK SEMMIT SEM!! Köszönettel. email címem:
  • Oláh Zsigmond: Segítségre lenne szükségem, egy denevér repült tegnap este a lakásunkba, és azóta sem tudjuk hogy kiment-e, Kérhetnék egy telefonszámot Önökhöz?
  • NM: Hol lehet elérni Önöket? Zöld szám, vagy bármilyen telefonszám lenne érdekes denevérmentés miatt.

Ki olvas minket

Oldalainkat 25 vendég böngészi
Hirdetés



Emlőstani irodalom 1950-2000 adatbázis

 

A teljes adatbázis az alábbi ikonra kattintva letölthető:

Alant az "A" és "B" szedett olvasható

 

A

Ábrahám A. 1979. A receptorok helye és szerkezete a sündisznó (Erinaceus europaeus) orrabőrében fény- és elektronmikroszkóp alatt. Állattani Közlemények 66(1–4): 21–43.

Ács A. 1984. Zalai adatok a gyöngybagoly (Tyto alba) táplálkozásához. Madártani Tájékoztató 1984. január–március: 62–63.

Ács A. 1986. Néhány adat a Zala megyében telelő erdei fülesbaglyok (Asio otus) táplálkozásáról. Madártani Tájékoztató 1986. január–március: 76–78.

Ács A. (szerk.) 1985. A bagolyköpetvizsgálatok alapjai. Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportja, Zalaegerszeg. 58 pp.

Ádámfi T. 1976. Vadállománybecslés. Magyar Vadászok Országos Szövetsége, Budapest. 53 pp.

Agyaki G. 2000. A sakál napja. Magyar Vadászlap 9(2): 10.

Akác A., Cserkész T., Regős Á. & Farkas J. 2005. Kisemlősök faunisztikai felmérése (Borsodi Mezőség, Kolon-tó). In: Korsós Z. (szerk.) IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. 2005. október 17–19. Előadáskötet. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 391–395.

Akác A., Cserkész T., Regős Á. & Farkas J. 2005. Kisemlősök faunisztikai felmérése (Borsodi-Mezőség, Kolon-tó). In: Lengyel Sz., Sólymos P. & Klein Á. (szerk.) A III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 79.

Ákoshegyi I. 1988. Néhány hazai vaddisznóskert összehasonlító áttekintése. Vadbiológia 2: 169–172.

Ákoshegyi I. 1989. Adatok a vaddisznó testtömegéről és testméreteiről. Vadbiológia 3: 135–140.

Ákoshegyi I. 1989. A vaddisznó immobilizáció tapasztalatai. Vadbiológia 3: 141–144.

Ákoshegyi I. 1991. Sanitary inspection of a Red Deer population in Somogy county. In: Csányi S. & Ernhaft J. (eds.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of the Game Biologists. University of Agricultural Sciences. Gödöllő, Hungary. August 21–26, 1991. Part 2. Gödöllői Tudományos Mezőgazdasági Egyetem, Gödöllő: 737.

Ákoshegyi I. 1994. Vaddisznópopulációk parazitológiai felmérése. In: Palotás G. (szerk.) II. Kelet-magyarországi Erdő-, Vad- és Halgazdálkodási Konferencia. Előadások és poszterek összefoglalója. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen: 64–69.

Ákoshegyi I. 1996. Gímszarvas immobilizáció a gyakorlatban. Vadbiológia 5: 98–105.

Ákoshegyi I. 1996. Vaddisznóállományok parazitológiai felmérése. In: Vaddisznó Szimpózium. 1996. március 25–27. Hotel Lővér, Sopron. Lővér Print, Sopron: 67–69.

Ákoshegyi I. & Somogyvári V. 1991. Experience with deer capturing techniques. In: Csányi S. & Ernhaft J. (eds.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of the Game Biologists. University of Agricultural Sciences. Gödöllő, Hungary. August 21–26, 1991. Part 2. Gödöllői Tudományos Mezőgazdasági Egyetem, Gödöllő: 723.

Ákoshegyi I., Percsich K. & Nikodémusz E. 1989. Hirtelen takarmányváltozás hatásainak vizsgálata őzekre. Vadbiológia 3: 90–94.

Alapítvány a Vidrákért 2006. Halászat, horgászat és természetvédelem: vitaanyag és vélemények. Egy hosszú távú vidravédelmi program-terv irányelvei Magyarországon. Alapítvány a Vidrákért, Budapest. 47 pp

Alapítvány a Vidrákért 2006. Összefoglaló jelentés a 2005. októbere és 2006. októbere között elvégzett magyarországi vidraállomány-felmérés eredményéről. Alapítvány a Vidrákért, Budapest. 24 pp.

Alapítvány a Vidrákért 2007. A 2004 és 2006 között elvégzett magyarországi vidraállomány felmérés részletes összefoglaló dolgozata. Alapítvány a Vidrákért, Budapest. 124 pp.

Almássy K., Balogh F., File F. & Palotás G. 1992. A vaddisznóállomány egyedeloszlása és dinamikája a Közép-Tisza menti élőhelyeken. In: Palotás G. (szerk.) I. Kelet-magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi Konferencia. Előadások és poszterek összefoglalója. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen: 21–25.

*Almássy K., Kovács G., Palotás G. & Szendrei L. 1995. The role of forests in the spreading of lowland Wild Boar (Sus scrofa L.) populations. In: Abstracts of the International Conference. Ungulates in temperate forest ecosystems. Wageningen, the Nederlands: 41.

Altbäcker V. 1991. „Hasznos vadkár”. Élet és Tudomány 46(36): 1135–1137.

*Altbäcker V. 1998. Növényevő emlősök és a vegetáció kapcsolatának vizsgálata homoki társulásokban. In: Fekete G. (szerk.) A közösségi ökológia frontvonalai. Scientia Kiadó, Budapest: 125–143.

Altbäcker V. 2001. A bugacpusztai és orgoványi ürgepopuláció összehasonlító vizsgálata. In: Borhidi A. & Botta-Dukát Z. (szerk.) Ökológia az ezredfordulón. I. Koncepció, hosszú távú kutatások. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest: 147–151. /Magyarország az ezredfordulón. Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián. Műhelytanulmányok/

Altbäcker V. 2003. Borókás üreginyúl: egy állati tradíció kialakulása és következményei. Magyar Tudomány 109/48/: 970–975.

Altbäcker V., Bilkó A., Hahn I. & Mátrai K. 1994. Táplálékpreferencia átadódás az üregi nyúlnál és ennek hatása a kis borókák túlélésére. In: II. Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia, Kecskemét, 1994. május 4–6. TIT Bács-Kiskun megyei Egyesülete, Kecskemét:

Altbäcker V., Gyuricza V. & Bilkó Á. 2000. Az üreginyúl borókaevésének okai és következményei a Bugac-Bócsai Ősborókásban. In: V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen: 26.

Altbäcker V., Hudson R. & Bilkó Á. 1995. Rabbit-mothers’ diet influences pups’ later food choice. Ethology 99(2): 107–116.

Altbäcker V., Kertész M. & Nyéki O. 1991. The possible role of Rabbit (Oryctolagus cuniculus) grazing in maintaining the structure of Bugac Juniper Forest. In: Horváth F. (ed.) Proc. 34th Symposium of the IAVS on Mechanisms in Vegetation Dynamics. Eger, Hungary, August 1991: 55.

Altbäcker V., Kertész M., Szabó J. & Förgeteg Zs. 1991. The distribution of Rabbit warrens in Bugac juniper forest (Hungary) in relation to vegetation type. In: Csányi S. & Ernhaft J. (eds.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of the Game Biologists. University of Agricultural Sciences. Gödöllő, Hungary. August 21–26, 1991. Part 2. Gödöllői Tudományos Mezőgazdasági Egyetem, Gödöllő: 535.

Altbäcker V., Nyéki O. & Kertész M. 1998. The Bugac Rabbit project. Part 2. The distribution of Rabbit warrens, nestholes and dunghills in Bugac Juniper forest (Hungary) in relation to vegetation type. Journal of Mammalogy 79:

Ambros M. 1982. Three species of mites (Acari: Mesostigmata) parasiting small mammals in Hungary. Parasitologia Hungarica 14: 95–97.

Ambros M. 1988. Mites (Acari: Mesostigmata) from small mammals in Hungary. Parasitologia Hungarica 20: 99–107.

Ambrus B. 1992. Borz (Meles meles) előfordulása a Hevesi-síkon. Calandrella 6(2): 61.

Ambrus B. 1993. Vadmacska (Felis silvestris) Tenk határában. Calandrella 7(1–2): 161.

Andrési P. 1996. Cselekvő természetvédelem. A hazai védett és veszélyeztetett növény- és állatfajokra vonatkozó aktív természetvédelmi eljárások esettanulmány-gyűjteménye. JGYTF Kiadó, Szeged: 169–180.

Andrési P. 2001. Apróvadak. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola, Ásotthalom. /Szakmai Füzetek 3./

Andrési P. 2002. Cselekvő természetvédelem. A hazai védett és veszélyeztetett növény- és állatfajokra vonatkozó aktív természetvédelmi eljárások esettanulmány-gyűjteménye. 2., átdolgozott kiadás. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – Orchis Természetvédelmi Egyesület, Budapest–Ásotthalom: 174–187. /Az MME Könyvtára 20./

Andrési P. 2004. Nyomkereső. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola, Ásotthalom. 33 pp. /Szakmai Füzetek 16./

Andrési P. & Sódar L. 1981. A zsákmányállatok megoszlása fülesbagoly (Asio otus) köpetekben talált maradványok alapján. Madártani Tájékoztató 1981. október–december: 233–234.

Andrési P. & Sódar L. 1981. A zsákmányállatok megoszlása a réti fülesbagoly (Asio flammeus) köpetekben talált maradványok alapján. Madártani Tájékoztató 1981. október–december: 234.

Andrési P. & Sódor M. 1982. Bagolyköpet vizsgálatok Sopron környékén. Madártani Tájékoztató 1982. április–szeptember: 111–112.

Andrési P. & Sódor M. 1986. Adatok fészkelő bagolyfajaink táplálkozásökológiájához. In: Molnár Gy. (szerk.) A Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülése. Szeged, 1986. Magyar Madártani Egyesület, Budapest: 293–300.

Andrési P. & Sódor M. 1987. Sopron és környékének kisemlős faunája I. rész. Soproni Szemle 41(3): 211–225.

Andrési P. & Sódor M. 1987. Sopron és környékének kisemlős faunája. II. rész. Soproni Szemle 41(4): 308–319.

Andrésiné Ambrus I. 2001. Nagyvadak. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola, Ásotthalom.  /Szakmai Füzetek 2./

Anghi Cs. 1963. A pézsmapocoktól a hódpatkányig. Búvár 8: 17–19.

Anghi Cs. 1978. Adatok a gímszarvasagancs értékmérőinek korrelációjához. Nimród Fórum 1978. június: 6–7.

Antal Á. 1978. Adatok a mezeinyúl (Lepus europaeus) toxoplasmosisának magyarországi előfordulásához. Nimród Fórum 1978. június: 24–25.

Antli I. 2001. A dámszarvas. Nimród Vadászújság, Budapest. 67 pp. /Nimród Vadászakadémia 10./

Apáthyné Tóth M. 1998. Data to the diet of the urban Stone Marten (Martes foina Erxleben) in Budapest. Opuscula Zoologica 31: 113–118.

Apáthyné Tóth M. 1999. A hódító nyest. Élet és Tudomány 54(19): 597–599.

Apáthyné Tóth M. 2000. A hódító nyest (Martes foina). In: V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen: 181.

Apáthyné Tóth M. 2000. A szőrhatározás információtartalma. In: V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen: 28.

A[páthyné] Tóth M. 2002. Identification of Hungarian Mustelidae and other small carnivores using guard hair analysis. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48(3): 237–250.

Apáthyné Tóth M. 2002. A szőrcsapdázás alkalmazásának lehetőségei és korlátai. Vadbiológia 9: 117–122.

Apáthyné Tóth M. & Szenczi P. 2003. A nyest és a város. In: Penksza K., Korsós Z. & Pap I. (szerk.) III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. 2003. október 28–30. Előadások összefoglalói. Magyar Mezőgazdasági Múzeum (1146. Budapest, Vajdahunyadvár). Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 173–177.

Aradi M. P. 1957. Das erste Vorkommen von Bdellonyssus bacoti Hirst (Acarina, Gamasoidea) in Ungarn. Folia Entomologica Hungarica 10: 427–430.

 

B

Bába K., Kolosváry G., Sterbetz I., Vásárhelyi I. & Zilahi-Sebess G. 1962. Das Leben der Tisza. XVII. Zoologische ergebnisse der vierten Tisza-expedition. Acta Biologica (Szeged) 8: 203–215.

Babos S. 1954. Zur Kenntnis der Helminthenfauna Ungarns. Nematoden aus Fledermäusen. Acta Veterinaria 4: 1–16.

Bajomi D. 1969. A barlangi fauna osztályozása. Karszt és Barlang 1969. 1: 29–32.

Bajomi D. 1969. A Meteor-barlang faunisztikai vizsgálata. Karszt és Barlang 1969. 2: 61–64.

Bakkay L., Bán I. & Fatalin Gy. 1977. A szarvas agancsfejlődésének kulminációja Zala megyében. Nimród Fórum 1977. szeptember: 12–15.

Bakkay L., Bán I. & Fodor T. 1978. A magyarországi őzállomány értékelése. Nimród Fórum 1978. március: 5–9.

Bakkay L., Bán I. & Fodor T. 1980. A hazai őzállomány értékmérőinek számítógépes elemzése. Állattani Közlemények 67(1–4): 13–32.

Bakó B. & Gál I. 1999. Habitat preference of dormouse species in Naszaly region of Hungary. In: IVth International Conference on Dormice (Rodentia, Gliridae) 13–16 September 1999 Edirne-Turkey. Book of Abstracts. Edirne:

Bakó B. & Gál I. 2000. Magyarországi pelefajok (Myoxidae) élőhelypreferencia viszonyai. In: V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen: 184.

Bakó B. & Hecker K. 2003. A magyarországi pelefajok (Gliridae) vizsgálata a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer szellemében. In: Magyar Ökológus Kongresszus összefoglalói. Gödöllő: 6.

Bakó B. & Hecker K. 2005. A mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) és az erdei pele (Dryomys nitedula) élőhelyvédelmi irányelv által előírt monitorozási kötelezettségének módszertani alapjai. In: Lengyel Sz., Sólymos P. & Klein Á. (szerk.) A III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 86.

Bakó B. & Hecker K. 2006. Factors determining the distribution of coexisting dormouse species (Gliridae, Rodentia). Polish Journal of Ecology 54(3): 379–386.

Bakó B. & Horváth Gy. 1999. A hazai pelefajok (Myoxidae) országos szintű elterjedés és regionális populációszintű monitorozása. Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program. Környezetvédelmi Minisztérium, Budapest.

Bakó B. & Kosztra B. 1999. Populations dynamics of dormouse species in Naszály region of Hungary. In: IVth International Conference on Dormice (Rodentia, Gliridae) 13–16 September 1999 Edirne-Turkey. Book of Abstracts. Edirne:

Bakó B., Csorba G. & Berty L. 1998. Distribution and ecological requirements of dormouse species occuring in Hungary. Natura Croatica 7: 1–9.

Bakó B., Hecker K. & Kis Zs. 2002. Using of nestboxes in studies on the vegetation preference by the three dormouse species in Hungary. In: Proceedings, International Conference on Dormouse, Gödöllő: 27.

Bakos J. 1999. Lakótelepeken élő korai denevérek (Nyctalus noctula) búvóhelypreferencia vizsgálata. In: Szabó J., Mészáros I. & Sümegi P. (szerk.) XXIV. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Természettudományi Szekció. II. Élő természettudományok. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen: 194.

Bakos J. 2000. Paneldenevérek. Élet és Tudomány 55(14): 432–434.

Bakos J. 2005. Urbán környezet: új denevérélőhely? In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.) A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.), és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22–23.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 49–54.

Balázs I. 1988. Az apróvad elsőszámú közellensége: a róka! Az Erdő 37(6): 276–280.

Balázs I. 1989. Rókagyérítés Pest megyében. Nimród Fórum 1989. április: 4–7.

Báldi A. & Csorba G. 1997. Mennyire megalapozott ökológiailag a hazai szárazföldi gerincesek természetvédelmének jogi státusza? Természetvédelmi Közlemények 5–6: 79–86.

Báldi A. & Csorba G. 1999. A possible application of the priority list of Hungarian terrestrial vertebrates. In: Jolánkai M. & Láng I. (eds.) Proceedings of the international conference on sustainable use of biological resources. Akaprint Publishers, Budapest: 206–208.

Báldi A. & Csörgő T. 1992. Madárpusztulások télen egy ócsai odutelepen. Madártani Tájékoztató 1992. január–június: 11.

Báldi A. & Csörgő T. 1992. Az ócsai égerlápon levő odútelepen nincsenek rágcsálók. Aquila 99: 178–179, 191.

Báldi A., Csorba G. & Korsós Z. 1995. Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. 59 pp. /Studia Naturalia 6./

Báldi A., Csorba G. & Korsós Z. 1995. Setting priorities for the conservation of wildlife species in Hungary: a preliminary report. In: Bissonette J. A. & Krausman P. R. (eds.): Integrating people and wildlife for a sustainable future. The Wildlife Society, Bethesda, Maryland: 633–636.

Báldi A., Csorba G. & Korsós Z. 2001. Setting priorities for the conservation of terrestrial vertebrates in Hungary. Biodiversity and Conservation 10(8): 1283–1296.

Balikó Á. 1991. Szapora mint a nyúl… Élet és Tudomány 46(13): 396–398.

Ballók Zs. 2004. A mezeinyúl-populációk sűrűségbecslése. A Vadgazda 3(1): 20–21.

Balogh Gy. 2002. Az erdei fülesbagoly (Asio otus) szokatlan költése és fiókanevelése. Aquila 107–108: 111–112, 125–126.

Balogh L. & Varga Zs. 1983. Egerészölyv (Buteo buteo) és héja (Accipiter gentilis) táplálkozási adatok Sopron környékéről. Madártani Tájékoztató 1983. július–december: 104–105.

Balogh L. & Varga Zs. 1984. Egerészölyvek (Buteo buteo) fiókanevelése műfészekben. Madártani Tájékoztató 1984. július–szeptember: 157–158.

Balogh P. 1989. Adatok Derecske élővilágához. Calandrella 2(2): 89–93.

Balogh P. 1989. Patkányfejű pocok (Microtis oeconomus) lelet Derecskén. Calandrella 3(2): 86.

Balogh P. 1990. Földi pocok (Pitymys subterraneus) fogazatának aberrációja. Calandrella 4(2): 45.

Balogh P. 1995. Erdei pele (Dryomys nitedula) Istvánkúton. Calandrella 9(1–2): 104.

Balsay L. 1962. Szarvasállományunk fenntartásának kérdéséhez. Az Erdő 11: 457–462.

Bán I. 1982. A szarvasagancs és az erdőállományjellemzők közötti összefüggés. Nimród Fórum 1982. október: 10–12.

Bán I. 1995. Zergehonosítás lehetőségei Magyarországon. Magyar Vadászlap 4(2): 9.

Bán I. & Fodor T. 1979. Őzagancsok értékmérőinek elemző vizsgálata, különös tekintettel a talajra. Nimród Fórum 1979. szeptember: 8–12.

Bán I. & Fodor T. 1980. A talaj elemtartalma és a trófeajellemzők közötti összefüggés. Nimród Fórum 1980. szeptember: 20–24.

Bán I. & Fodor T. 1982. Moznosti zveladovania populacie srncej zveri Vyhodnocovanim jej trofej kvality popmocou pocatica. Folia Venatoria 12: 67–71.

Bán I. & Izrael G. 1973. Adatok a mufloncsiga morfológiai értékeléséhez, és a növekedés törvényszerűségeinek összefüggései. In: Izrael G. (szerk.) Nagyvadgazdálkodás. Muflon. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály, Budapest: 15–48. /A vadgazdálkodás fejlesztése 8./

Bán I., Bakkay L. & Fodor T. 1979. Az őzállomány kezelésének alapvető szempontjai. Nimród Fórum 1979. július: 4–8.

Bán I., Fodor T. & Izrael G. 1973. Javaslat a muflonszarv (Ovis musimon Pall.) nemzetközi pontozási rendszerének módosítására. Az Erdő 22(6): 257–263.

Bán I., Fodor T. & Izrael G. 1973. Javaslat a muflonszarv (Ovis musimon, Pall.) nemzetközi pontozási rendszerének módosítására az ősi típus megőrzése érdekében. In: Izrael G. (szerk.) Nagyvadgazdálkodás. Muflon. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály, Budapest: 81–92. /A vadgazdálkodás fejlesztése 8./

Bánhidi P. 1986. Beszámoló a tömördi természetvédelmi kutató táborról. Vasi Madártani Értesítő 1986: 4.

Bánhidi P. 1988. Tömörd 1987. Vasi Madártani Értesítő 1988: 1–2.

Bánhidi P. 1996. A IV. Csörnöc-völgyi Természetvédelmi Kutató Tábor. Cinege 1: 21–22.

Bankovics A. 1979. Emlősök (Mammalia). In: Tóth K. (szerk.) Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest: 289–291.

Bankovics A. 1987. Két új gerinces faj az Aggteleki Nemzeti Park faunájában. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 12: 105–106.

Bankovics A. 1998. Három ritka denevérfaj (Chiroptera) az Aggteleki Nemzeti Parkból. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 22: 341–344.

Bankovics A. & Nechay G. 1989. Emlősök – Mammalia. In: Rakonczay Z. (szerk.) Vörös Könyv. A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetet növény- és állatfajok. Akadémiai Kiadó, Budapest: 51–71.

Barcsay L. 1997. Hódok az üzleti életben. Élet és Tudomány 52(3): 83–85.

Bárdos L. & Kovács Gy. 1978. Az őz (Capreolus capreolus L.) agancsfejlődésével kapcsolatos vizsgálatok, különös tekintettel egyes vérösszetevőkre. Nimród Fórum 1978. március: 1–4.

Barna T. 1989. A közönséges mókus (Sciurus vulgaris) megjelenése a Debrecen környéki erdőkben. Calandrella 2(2): 87–88.

Barna T. 1990. A gímszarvas (Cervus elaphus) előfordulása Debrecen környékén. Calandrella 4(1): 87–88.

Barna T. 2000. A Kunhegyes melletti Fűzfás-dűlő, Csorda-gyep, Kis-Gulyajárás és Kárászos-Lapos természeti értékeinek bemutatása. In: A „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat 1999. évi díjnyertes műveinek ismertetése. KöM Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 121–124.

Barta Z. 2000. Adatok (1980–1995) a Bakony hegység és peremterületei gerinces faunájának (Amphibia, Reptilia, Mammalia) ismeretéhez I. A Bakonyi Természettudományi Múzeum Közleményei 15: 125–152.

Barta Z. & Ilosvay Gy. 1985. A zirci arborétum emlősfaunája (Mammalia). In: Tóth S. A zirci arborétum élővilága 1. Veszprém megye Múzeumi Igazgatósága, Veszprém – Zirc: 93–102. /A Bakony természettudományi kutatásának eredményei 16./

Bartucz P. 2004. Gúth minden titka. In: Pechtol J. (szerk.) Vadászévkönyv 2004. Országos Magyar Vadászkamara – Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest: 70–88.

Bartucz P., Kovács G., Palotás G. & Gál B. 1995. The world famous Guth Fallow-deer (Cervus dama L.) population and its habitat. In: Workshop. Resources utilization in Fallow Deer. Firenze, 1995. Abstract: 29–30.

Bartucz P., Palotás G., Pataky K. & Várady J. 1992. A guthi dámállomány értékelése. In: Palotás G. (szerk.) I. Kelet-magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi Konferencia. Előadások és poszterek összefoglalója. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen: 65–72.

Bechtold I. 1982. A Kőszegi Tájvédelmi Körzet élővilága. Vasi Szemle 36: 207–214.

Bécsy L. 2004. A hiúz. Élet és Tudomány 60(9): 286, 288.

Begala A., Bíró Zs., Szemethy L. & Heltai M. 2000. A veszettség elleni immunizálás hatása a magyarországi rókaállományra. In: V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen: 39.

Begala A., Lanszki J., Heltai M. & Szemethy L. 2000. Adatok néhány fontosabb hazai ragadozó táplálkozásáról. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 28–37.

Beier L. 1991. Vidra a lépcsőn. A Természet 42(1): 8–10.

Bekker J. 1991. Economic features of the extensive and intensive utilization of a 200 ha pasture for Red Deer production. In: Csányi S. & Ernhaft J. (eds.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of the Game Biologists. University of Agricultural Sciences. Gödöllő, Hungary. August 21–26, 1991. Part 2. Gödöllői Tudományos Mezőgazdasági Egyetem, Gödöllő: 724.

Bencze L. 1965. A tisztítások hatása a vad életére. Erdészeti és Faiprai Egyetem Tudományos Közleményei 1965. 1–2: 91–109.

Bencze L. 1966. Természetes adottságaink felhasználása a vad takarmányozásában. Magyar Vadász 19(3): 15–18.

Bencze L. 1966. Újabb adatok az erdők vadeltartó képességéhez. Erdészet és Faipar 20(10): 13–14, 18.

Bencze L. 1968. Egyes természetes származék- és kultúr-erdőtípusok jelentősége a vad életfeltételeinek biztosításában. In: Szilágyi G. (szerk.) A 2. Magyar Vadász Napok előadásai. Budapest, október 26–28. TIT Budapesti Szervezete, Budapest: 57–71.

Bencze L. 1968. Kapcsolatok a dunántúli erdőtájak természeti adottságai és a szarvasfélék (Cervidae) minősége között. Erdészeti és Faipari Egyetem Kiadványai 1968. 1: 3–69.

Bencze L. 1971. Prisopevok k vyhodnoteniu populácii jelenej zveri v Madarskej Ludovej Republike. Folia Venatoria 1: 106–118.

Bencze L. 1972. Kvalitativny vyvoj stavov danielej zveri v Madarsku. Folia Venatoria 2: 211–221.

Bencze L. 1972. Vadgazdálkodásunk természeti adottságai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bencze L. 1974. Die Bedeutung der ökologischen Verhältnisse für die Qualität de Rotwildes (Cervus elaphus L.). Beiträge zur Jagd- und Wildforschung 9: 12–25.

Bencze L. 1974. Az ökológiai viszonyok jelentősége a szarvasállomány minőségének alakulásában. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1974. 1: 53–66.

Bencze L. 1976. Ökologische Grundlagen der Rotwildhege in Ungarn. Wild und Hund 79: 225–229.

Bencze L. 1977. Szarvasállományunk népességének és területi megoszlásának általános kérdései. Nimród Fórum 1977. szeptember: 16–19.

Bencze L. 1978. A vadkárok és a vad táplálkozásának néhány kérdése. Nimród Fórum 1978. szeptember: 25–27.

Bencze L. 1979. A vadállomány fenntartásának lehetőségei. A vadászati ökológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 250 pp.

Bencze L. 1984. Az erdők szerepe a szarvasállomány táplálékigényének kielégítésében. Erdészeti és Faipari Tudományos Közlemények 1983. 2: 199–204.

Bencze L. 1988. A természeti katasztrófák hatása a vadállományra. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1988. 1–2: 153–163.

Bencze L. 1988. Természeti környezetünk minőségének ellenőre a vadonélő állatvilág. Erdészeti és Faipari Egyetem Tudományos Közleményei 1988. 1–2: 165–171.

Bencze L. & Fatalin Gy. 1980. Szarvas tájvédelmi körzetek kialakításának lehetőségei a Dunántúlon. Nimród Fórum 1980. szeptember: 9–10.

Bencze L. & Tölgyesi Gy. 1971. A gimszarvas (Cervus elaphus L.) makro- és mikroelem felvételéről. Erdészeti és Faipari Egyetem Kiadványai 1971. 2: 41–54.

Bencze L. & Világhy A. 1971. Adatok a magasbakonyi erdőgazdasági táj szarvasállománya és élőhelye értékeléséhez. Erdészeti és Faipari Egyetem Kiadványai 1971. 2: 3–39.

Bencze L., Kiss G. & Walterné Illés V. 1977. Umfang von Schälschäden in Pappelbeständen. Zeitschrift für Jagdwissenschaft 23: 214–218.

Benedek P. 1980. Növényvédelmi előrejelzés. Nimród 100(1): 6.

Benedek P. 1980. Növényvédelmi előrejelzés. Nimród 100(2): 54.

Benedek P. 1980. Növényvédelmi előrejelzés. Nimród 100(11): 486.

Benéné I. M. 1991. 137Cs activity of game species in the years of 1986–1990 in Hungary. In: Csányi S. & Ernhaft J. (eds.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of the Game Biologists. University of Agricultural Sciences. Gödöllő, Hungary. August 21–26, 1991. Part 2. Gödöllői Tudományos Mezőgazdasági Egyetem, Gödöllő: 410–414.

Benéné I. M., Stur D. & Bán I. 1991. 90Sr activity of game animals’ bone-tissue in Hungary. In: Csányi S. & Ernhaft J. (eds.) Transactions of the XXth Congress of the International Union of the Game Biologists. University of Agricultural Sciences. Gödöllő, Hungary. August 21–26, 1991. Part 2. Gödöllői Tudományos Mezőgazdasági Egyetem, Gödöllő: 415–419.

Bera M., Sós E. & Molnár V. 2006. Hódítók. Élet és Tudomány 61(14): 432–435.

Berdár B. 1973. Új módszerek a vadszámlálásban. Erdészet és Faipar 26(2): 13.

Berdár B. 1974. A korszerű vadállománybecslési módszerek vizsgálata. In: Izrael G. (szerk.) Nagyvadgazdálkodás. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály, Budapest: 5–22. /A vadgazdálkodás fejlesztése 12./

Berdár B. 1974. Szempontok a szarvas- és az őzállomány szabályozásához. In: Izrael G. (szerk.) Nagyvadgazdálkodás. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály, Budapest: 55–63. /A vadgazdálkodás fejlesztése 12./

Berdár B. (szerk.) 1983. Az őz és vadászata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 175 pp.

Bereczky A. Sz. 2001. A nyest (Martes foina) és a nyuszt (Martes martes) kártételéről. Magyar Solymász Évkönyv 5: 97–98.

Bereczky A. Sz. 2005. A Taktaköz és a Hernád-vidék épületlakó denevéreinek és gyöngybagoly-állományának változása 2002–2003. In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.) A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.), és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22–23.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 120–122.

Bereczky A. Sz. 2005. A Taktaköz és a Sajó-Hernádvidék épületlakó denevérpopulációinak alakulása 1995–2001. In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.) A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.), és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22–23.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 71–76.

Beretzk P., Csizmazia Gy., Gallé L., Gausz J., Homonnay Sz., Kolosváry G., Molnár Gy., Nagy J. & Schäfer L. 1966. Neue Beiträge zur Kenntnis der Tierwelt des oberen Tisza-Tales. Tiscia 2: 67–81.

Bernáth B., Suhai B., Gerics B., Csorba G., Gasparik M. & Horváth G. 2004. Testing the biomechanical optimality of the wall thickness of leg bones in the Common Fox (Vulpes vulpes). Journal of Biomechanics 37(10): 1561–1572.

Bernáth K. 1970. Muflonok a Mátrában. Erdészet és Faipar 30(5): 16.

Beron P. 1965. Contribution à l'étude des Acariens parasites des Chiroptères en Hongrie (Spinturnicidae, Trombiculidae, Myobiidae et Acaridae). Vertebrata Hungarica 7(1–2): 141–152.

Beron P. 1969. Contribution a' l'étude des Acariens parasites des Chiroptéres en Hongrie II. Laelapidae, Macronyssidae, Argasidae, et Ixodidae. Parasitologia Hungarica 2: 159–166.

Bertóti I. 1950. A pézsmapocok. Magyar Vadász 3(6): 5–6.

Bertóti I. 1957. A töltések ellensége – a pézsmapocok. Halászat 4(4): 65.

Bertóti I. 1959. Magyarország vadas tájai és vadállománya. Élet és Tudomány 14: 911–915.

Bertóti I. 1968. Vadlétszámbecslés. Magyar Vadász 21(3): 2–3.

Bertóti I. 1973. Egyes meteorológiai tényezők hatása a mezeinyúl-állomány alakulására. In: Izrael G. (szerk.) Apróvadtenyésztés. Mezeinyúl. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály, Budapest: 35–50. /A vadgazdálkodás fejlesztése 7./

Bertóti I. 1975. A zárt rendszerű kukoricatermesztés hatása a mezeinyúl-állományra. In: Izrael G. (szerk.) Apróvadgazdálkodás. Mezei nyúl. MÉM Vadászati és Vadgazdálkodási Főosztály, Budapest: 33–41. /A vadgazdálkodás fejlesztése 15./

Bertóti I. 1986. Hogyan is állunk a vaddisznóval? Nimród 106(8): 28–29 (364–365).

Bertóti I. 1986. Lesz-e egymillió nyulunk? Nimród 106(12): 4–5 (532–533).

Berty L. 1995. Természetvédelmi célú emlőstani felmérések a Nyugat-Cserhátban (Mammalia). In: Merkl O. (szerk.) Zoológiai vizsgálatok a tervezett Duna–Ipoly Természeti Örökségpark térségében 1994 során. Göncöl Alapítvány, Vác: 127–145.

Berty L. 1996. Beszámoló a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz kapcsolódó pelefaunisztikai vizsgálatokról. In: Merkl O. (szerk.) Záró és kiegészítő zoológiai vizsgálatok a tervezett Duna–Ipoly Nemzeti Park térségében. Göncöl Alapítvány, Vác: 169–175.

Berty L. 1998. Természetvédelmi célú emlősfaunisztikai felmérések a Nyugat-Cserhátban. In: Valkó L. (szerk.) VI. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia. 1998. május 27–29. Program. Előadások összefoglalói. Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest: 49.

Bessenyei B., Dudás M. & Sándor I. 1983. Adatok az Erdőspusztán fészkelő bagolyfajok táplálkozásának ismeretéhez. Madártani Tájékoztató 1983. július–december: 112–113.

Bihari Z. 1990. Adatok a Zempléni-hegység épületlakó denevéreinek felméréséhez. Calandrella 4(1): 75–82.

Bihari Z. 1990. A nagy patkósorrú denevér (Rhinolopus ferrumequinum) és a hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) vándorlásának vizsgálata a Zempléni-hegységben. Calandrella 4(2): 22–27.

Bihari Z. 1990. Törpe denevér (Pipistrellus pipistrellus) a debreceni Nagyerdőn. Calandrella 4(2): 45.

Bihari Z. 1993. A debreceni Nagyerdő denevérfaunisztikai vizsgálata. Calandrella 7(1–2): 126–140.

Bihari Z. 1994. A denevérek betelepülésének vizsgálata egy felhagyott bánya példáján bemutatva. In: Palotás G. (szerk.) II. Kelet-magyarországi Erdő-, Vad- és Halgazdálkodási Konferencia. Előadások és poszterek összefoglalója. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen: 280–284.

Bihari Z. 1994. Denevérek gyűrűvel. Süni és a Természet I/5: 7.

Bihari Z. 1995. Kolónia vagy populáció? Denevérkutatás 1: 22–24.

Bihari Z. 1996. Denevérhatározás és denevérvédelem. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest. 110 pp. /Az MME Könyvtára 10./

Bihari Z. 1996. A hazai denevérkutatás fejlődése a számok tükrében. Denevérkutatás 2: 43.

Bihari Z. 1996. A Zemplén-hegység épületlakó denevéreinek populációdinamikai vizsgálata. Denevérkutatás 2: 15–21.

Bihari Z. 1998. Bat research in Hungary: past and present. Eurobat Chat 9: 8–9.

Bihari Z. 1998. Examination of the settlement of Myotis myotis in an abandoned mine. Myotis 36: 225–228.

Bihari Z. 1999. A nagy patkósdenevér (Rhinolophus ferrumequinum) vándorlási szokásai ÉK-Magyarországon. Állattani Közlemények 84: 79–86.

Bihari Z. 2000. Examination of bats straying into rooms. Myotis 37: 99–102.

Bihari Z. 2000. Vándorló emlőseink: a denevérek. Természet Világa 131(2): 83–84.

Bihari Z. 2001. Vándorló denevérek. Élő Világ, 15: 26-29.

Bihari Z. 2001. Miniatűr „vegyigyárak” –A cickány mérges harapása. Vadon 4: 30.

Bihari Z. 2001. Characteristics of the northernmost population of Rhinolophus ferrumequinum in the Carpathian Basin. Acta Theriologica 46(1): 13–21.

Bihari Z. 2001. Status of the Muskrat (Ondatra zibethica) in Hungary. In: Hadjisterkotis E. (ed.) Abstracts. International Union of Game Biologists XXVth Congress and Perdix IX International Symposium. Wildlife management in the 21th century. Lemessos (Limassol), Cyprus, September 3–7, 2001.: 76.

Bihari Z. 2002. A gímszarvas násza. A Vadgazda I/1: 6.

Bihari Z. 2002. A hörcsög (Cricetus cricetus) magyarországi állományának változása. In: Lengyel Sz., Szentirmai I., Báldi A., Horváth M. & Lendvai Á. Z. (szerk.) Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 84.

Bihari Z. 2002. Az igazi vesztesek –Háborús tragédiák az élővilágban. Vadon 2: 14-17.

Bihari Z. 2002. Barcognak a dámok!. A Vadgazda I/2: 6.

Bihari Z. 2002. Csapatban szép az élet! A Vadgazda I/3: 33.

Bihari Z. 2002. Mennyit ér az egér?. Vadon 1: 12-14.

Bihari Z. 2002. Tömegszállások lakói. Vadon 4: 26-27.

Bihari Z. 2003. A güzüegér magyarországi elterjedése és építő tevékenységének jellemzői. Vadbiológia 10: 107–114.

Bihari Z. 2003. A Kárpát-medence ismeretlen állata, a güzü (Mus spicilegus). In: Penksza K., Korsós Z. & Pap I. (szerk.) III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. 2003. október 28–30. Előadások összefoglalói. Magyar Mezőgazdasági Múzeum (1146. Budapest, Vajdahunyadvár). Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 191

Bihari Z. 2003. Nyuszi-szerelem. A Vadgazda II/4: 11.

Bihari Z. 2003. Őzek a szántón. A Vadgazda II/5: 9.

Bihari Z. 2004. A hörcsög (Cricetus cricetus) magyarországi elterjedésének változása az elmúlt 50 év alatt. Természetvédelmi Közlemények 11: 559–566.

Bihari Z. 2004. Hörcsögcsapdázás – fajvédelem, vagy pusztítás? In: A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület VI. Tudományos Ülése. 2004. október 29–31. Debrecen. Program és absztrakt kötet. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Hajdú-bihari Csoport, Debrecen: 19.

Bihari Z. 2004. The roost preference of Nyctalus noctula (Chiroptera, Vespertilionidae) in summer and the ecological background of their urbanization. Mammalia 68(4): 329–336.

Bihari Z. 2005. Debrecen denevérfaunája. In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.) A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.), és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22–23.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 123–125.

Bihari Z. 2005. A denevérpopulációk struktúrája: populáció vagy metapopuláció? In: Molnár V., Orbán É. & Molnár Z. (szerk.) A II. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szabadkígyós, 1999. december 4.), a III. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Tokaj, 2001. december 1.), és a IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia (Szögliget, 2003. november 22–23.) kiadványa. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest: 55–58.

Bihari Z. 2006. Hányatott hörcsögsors. Élet és Tudomány 61(23): 713–715.

Bihari Z. & Arany J. 2001. Metapopulation structure of the Common Hamster (Cricetus cricetus) in an agricultural landscape. Jahrbücher des Nassauischen Vereins für Naturkunde 122: 217–221.

Bihari Z. & Bakos J. 2000. Miért jobb a lakótelep, mint az erdő? – A korai denevér (Nyctalus noctula) habitatváltásának kérdései. In: V. Magyar Ökológus Kongresszus, Debrecen: 42.

Bihari Z. & Bakos J. 2000. Roost selection of Nyctalus noctula (Chiroptera, Vespertilionidae) in urban habitat. Acta Biologica Debrecina 11(1): 42.

Bihari Z. & Bakos J. 2001. Roost selection of Nyctalus noctula (Chiroptera, Vespertilionidae) in urban habitat. In: Wołoczyn B. W. (ed.) Proceedings of the VIIIth EBRS. Volume 2. Krakow: 29–39.

Bihari Z. & Boldogh S. 1996. Szárnyaló padláslakók. Búvár, 51/5: 42-43.

Bihari Z. & Gombkötő P. 1992. Az Északi-középhegység keleti felének denevérfaunisztikai felmérése. In: Palotás G. (szerk.) I. Kelet-magyarországi Vad- és Halgazdálkodási-, Természetvédelmi Konferencia. Előadások és poszterek összefoglalója. Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Debrecen: 246–249.

Bihari Z. & Gombkötő P. 1993. Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 18: 163–189.

Bihari Z. & Gombkötő P. 1995. A Denevérvédelmi Akciócsoport 1995. évi kutatási programja. Denevérkutatás 1: 37–39.

Bihari Z. & Tóth M. 2005. Urbanizálódó emlősök – a védelem és a védekezés lehetőségei. In: Lengyel Sz., Sólymos P. & Klein Á. (szerk.) A III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 98.

Bihari Z., Horváth M., Lanszki J. & Heltai M. 2005. Role of the Hamster (Cricetus cricetus) in the diet of natural predators. In: 13th Meeting of the International Hamsterworkgroup, Illmitz, Austria. 2005. okt. 14–17. Proceedings: 11–12.

Bihari Z., Petrovics Z. & Szentgyörgyi P. 2000. A Zempléni-hegység emlősfaunája (Mammalia). Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 24: 361–403.

Bilkó Á. 1995. Nyúlszelídítés. Élet és Tudomány 50(41): 1283–1285.

Bilkó Á. 1997. Az illatok szerepe az üreginyúl életében. Élet és Tudomány 52(48): 1515–1518.

Bilkó Á. 1997. Kérődzés belül és kívül. Élet és Tudomány 52(36): 1131–1133.

Bilkó Á. & Altbäcker V. 1993. Táplálékpreferencia átadódása az üreginyúlnál. Befolyásolja-e az anya étrendje a kicsik későbbi táplálékválasztását? Állattani Közlemények 79: 25–35.

Bilkó Á. & Altbäcker V. 1995. Táplálékpreferencia átadása az üreginyúlnál. Az információk átadásának vizsgálata. Állattani Közlemények 80: 7–20.

Bilkó Á. & Altbäcker V. 2000. Regular handling in nursing period eliminates fear response toward human being in wild and domestic Rabbits. Development Psychobiology 36(1): 78–88.

Bilkó Á., Albäcker V & Hudson R. 1994. Food preference transmission int the Rabbit: The means of information transfer. Physiology and Behavior 56: 907–912.

Biró J., Lanszki J. & Széles L. G. 2006. Mit jelez a vidra hullaték? In: Szentesi Á., Szövényi G. & Török J. (szerk.): 7. Magyar Ökológus Kongresszus. 2006. szeptember 4–6. Budapest. Előadások és poszterek összefoglalói: 30.

Bíró Zs. 1996. Adatok a mezeinyúl esti aktivitásának szabályozásáról. Vadbiológia 5: 133–140.

Bíró Zs. 1996. Az erdőlakó mezei nyúl. Élet és Tudomány 51(14): 419–421.

Bíró Zs. & Csányi S. 2000. A ragadozók jogi megítélése a XXI. század küszöbén. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései 1: 38–50.

Biró Zs. & Heltai M. 2006. A borz terjeszkedése és hatásai az Alföldön 1987–2005 között. In: Szentesi Á., Szövényi G. & Török J. (szerk.): 7. Magyar Ökológus Kongresszus. 2006. szeptember 4–6. Budapest. Előadások és poszterek összefoglalói: 31.

Bíró Zs. & Szemethy L. 1992. Vegetációtípusok használata vad- és házimacskáknál. VI. In: Magyar Etológus Kongresszus, Visegrád:

Bíró Zs. & Szemethy L. 2002. A Kovács–Heltay féle mezeinyúl gazdálkodási modell kritikája és továbbfejlesztésének lehetősége. Vadbiológia 9: 73–82.

Bíró Zs., Heltai M. & Szemethy L. 2002. A vadmacska (Felis silvestris S., 1775) populáció dinamikájának és elterjedési területének változása 1987 és 2001 között. In: Lengyel Sz., Szentirmai I., Báldi A., Horváth M. & Lendvai Á. Z. (szerk.) Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 85.

Biró Zs., Katona K. & Szemethy L. 2003. A mezeinyúl táplálkozási jellegzetességei különböző magyarországi élőhelyeken. Vadbiológia 10: 68–73.

Biró Zs., Lanszki J., Szemethy L., Heltai M. & Randi E. 2005. Feeding habits of feral Domestic Cats (Felis catus), Wild Cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology 266(2): 187–196.

Biró Zs., Szemethy L. & Heltai M. 2000. Are there Domestic Cat-free biotops? In: Hupe K. (ed.) 2nd International Symposium on Wildcats. Nienover, Germany. Abstact: 15.

Bíró Zs., Szemethy L. & Heltai M. 2000. Léteznek-e tiszta vadmacska élőhelyek? Acta Biologica Debrecina Oecologica Hungarica 11(4): 44.

Biró Zs., Szemethy L. & Heltai M. 2004. Home range sizes of Wildcats (Felis silvestris) and feral Domestic Cats (Felis silvestris f. catus) in a hilly region of Hungary. Mammalian Biology 69(5): 302–310.

Bíró Zs., Szemethy L., Heltai M. Lanszki J. & Pierpaoli M. 2002. A magyarországi vadmacska populáció csökkenésének lehetséges okai. In: Lengyel Sz., Szentirmai I., Báldi A., Horváth M. & Lendvai Á. Z. (szerk.) Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 86.

Biro Zs., Szemethy L. & Katona K. 2005. A mezeinyúl-populáció csökkenése Magyarországon: az élőhely-degradáció hatása. In: Lengyel Sz., Sólymos P. & Klein Á. (szerk.) A III. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 40.

Bíró Zs, Szemethy L., Katona K., Heltai M. & Pető Z. 2006. Seasonal distribution of Red Deer (Cervus elaphus) in a forest-agriculture habitat in Hungary. Mammalia 70(1–2): 70–75.

Biró Zs., Szemethy L., Lehoczky R., Lanszky J., Tóth P. & Pierpaoli M. 2001. Problems of Wildcat conservation in Hungary. In: Hadjisterkotis E. (ed.) Abstracts. International Union of Game Biologists XXVth Congress and Perdix IX International Symposium. Wildlife management in the 21th century. Lemessos (Limassol), Cyprus, September 3–7, 2001.: 77

Biserkov V. Y., Mészáros F., Genov T. & Chipev N. 1993. The synlophe of Dessetia moldovensis (Andreiko, 1963) (Trichostrongyloidea, Heligmosomidae), from the Lesser Mole Rat, Spalax leucodon Nordmann, (Rodentia, Spalacidae). Miscellanea Zoologica Hungarica 8: 5–12.

Bleier N. & Szemethy L. 2003. A mezőgazdasági vadkár összefüggésrendszerének vizsgálata. Vadbiológia 10: 36–41.

Bod L. 1981. Az őzállomány populációdinamikai vizsgálata Somogy megyében. Nimród Fórum 1981. március: 19–22.

Bod L. 1982. Adatok a somogyi szarvasról. Nimród Fórum 1982. október: 8–10.

Bod L. 1994. A somogyi szarvas. Lipták Vadászati és Vadkereskedelmi Bt., Kaposvár. 544 pp.

Bod L. & Szabó L. 1996. A Somogy megyei szarvasállomány létszámának és hasznosításának dinamikája 1972–1994. között. Vadbiológia 5: 18–28.

Bodrossy L. 1991.Rókairtás minden áron és minden módon? Élet és Tudomány 46(17): 515–517.

Boldogh S. 1998. Épületlakó védett állatfajok biomonitoring- és védelmi programjának eredményei Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén 1997-ben. In: A „Nem védett területek természeti értékeinek feltárása” című pályázat 1997. évi díjnyertes műveinek ismertetése. KöM Természetvédelmi Hivatal, Budapest: 21–24.

Boldogh S. 2001. Putnok város és környékének élővilága. In: Bodnár M. (szerk): Putnok monográfiája. Putnok: 20–42.

Boldogh S. 2002. Jávorszarvas (Alces alces (Linnaeus, 1758)) előfordulása a Putnoki-dombságban. Folia Historico-naturalia Musei Matraensis 26: 351–352.

Boldogh S. 2006. The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings. Vespertilio 9–10: 33–56.

Boldogh S. 2007. Denevérek kutatása és védelme az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén. In: V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia Tanulmánykötete (in press).

Boldogh S. 2007. A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale Blasius, 1853) állománya és természetvédelmi helyzete Észak-Magyarországon. In: V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia Tanulmánykötete (in press).

Boldogh S. & Gombkötő P. 1996. Monitoring and conservation of house-dwelling bat colonies in the administrative area of Aggteleki National Park. In: Tóth E. & Horváth R. (eds.) Research in Aggtelek National Park and Biosphere Reserve. Proceedings of the „Research, Conservation, Management” Conference. Aggtelek. Hungary, 1–5 May 1996. Volume II. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, [Jósvafő]: 185–193. ANP Füzetek I.:

Bolega J. 1995. A nagyfülű denevér (Myotis bechsteini) élőhelytípusairól. Denevérkutatás 1: 40–41.

Borók I. 2005. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei dámszarvas-telepítésének története és eredményeinek vizsgálata. In: Nagy E. (szerk.) 2005. Dám. Országos Magyar Vadászkamara, [Budapest]: 52–57. /A vadgazdálkodás időszerű kérdései 4./

Bozsér O. 1999. A gemenci hódok nyomában. Élet és Tudomány 54(7): 204–206.

Bozsér O. 2000. Beavers in Hungary – habitat preference on the floodplain of the Danube in Gemenc area. In: Czech A. & Schwab G. (eds.) The European Beaver in a new millenium. Proceedings of 2nd European Beaver Symposium, 27–30 Sept. 200, Bialowieza, Poland. Carpathian Heritage Society, Kraków:

Bozsér O. 2000. Hódok Gemencen. Élet és Tudomány 55(12): 368–370.

Bozsér O. 2001. Hódok az Óvilágban. WWF Magyarország, Budapest. 24 pp. /WWF füzetek 19./

Bozsér O. 2002. Az eurázsiai hód Castor fiber visszatelepítésének módszere és gyakorlata, valamint várható hatásai. In: Lengyel Sz., Szentirmai I., Báldi A., Horváth M. & Lendvai Á. Z. (szerk.) Az I. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia Program és Absztrakt kötete. Magyar Biológiai Társaság, Budapest: 90.

Bozsér O. 2002. Képek a távoli Szatmárból. Természet Világa 133(3): 136–137.

Bozsér O. 2003. Az eurázsiai hód (Castor fiber) visszatelepítésének módszere és gyakorlata, valamint várható hatásai. In: Somogyvári O. (szerk.) Élet a Duna-ártéren – természetvédelemről sokszemközt című tudományos tanácskozás összefoglaló kötete (Érsekcsanád, 2003. október 17–19.). Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – BITE Bajai Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület, Pécs: 244.

Bozsér O. 2004. Az eurázsiai hód (Castor fiber) visszatelepítése Magyarországon. Természetvédelmi Közlemények 11: 567–570.

Bozsér O. 2004. Szigetközi hódparadicsom. Természet Világa 135(1): 35–37.

Börcsök J. 2002. Az ásotthalmi Tanulmányi erdő emlősállatai. Bedő Albert Erdészeti Szakiskola, Ásotthalom. 40 pp. /Szakmai Füzetek 7./

Bősze Sz. & Bakó B. 2003. A közönséges mókus (Sciurus vulgaris) országos szintű monitorozó programja. In: Dombos M. & Lakner G. (szerk.) 6. Magyar Ökológus Kongresszus. Előadások és poszterek összefoglalói. Gödöllő, 2003. Augusztus 27–29. Bessenyei György Könyvkiadó, [Nyíregyháza]: 54.

Bősze Sz., Bakó B. & Csorba G. 2003. Research on distribution and ecology of Red Squirrel (Sciurus vulgaris) in Hungary. In: 3rd International Tree Squirrel Conference and 7th European Squirrel Workshop. Abstract Book. Ford Castle, England:

Brehm A. 1989. Az állatok világa. Egy kötetben. ÁKV–Maecenas, Budapest. 949 pp. /ÁKV–Maecenas Reprint-sorozat/

Burkus I. 1996. Aranysakál a Hanságban. Nimród 84(5): 46.

Burucs P., Fehér Zs. & Mátrai K. 1986. Összefüggés az őz (Capreolus capreolus L.) táplálékának és ürülékének növényi összetétele között. Vadbiológia 1: 129–142.

Burucs P., Fehér Zs. & Mátrai K. 1988. Dombvidéki középkorú és öreg akácosok (Robinia pseudo-acacia) téli őzeltartóképessége a hozzáférhető növényzet száraz tömege és a táplálék alapján. Vadbiológia 2: 139–145.

Buschmann F. 1995. Jászberény és környékének természeti értékei. Jászsági Füzetek 22: 62–63.

Buschmann F. & Mester I.-né 1989. Kis patkósorrú-denevér (Rhinolophus hipposideros) Jászberény térségében. Calandrella 2(2): 113.

Buzetzky Gy. 1997. Európai hód Magyarországon. Élet és Tudomány 52(10): 299–302.

Buzgó J. 1989. Szaporodásbiológiai és populációdinamikai vizsgálatok a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság sellyei üzemi vadászterületének vaddisznóállományában. Vadbiológia 3: 171–172.

Buzgó J. 2003. A szarvas túlszaporodásának áttekintő értékelése. In: Nagy E. (szerk.) Gímszarvas. Országos Magyar Vadászkamara, [Budapest]: 29–33. /A vadgazdálkodás időszerű kérdései 1./

Buzgó J. 2007. A gímszarvas állomány alakulása és kezelési lehetőségei Magyarországon. In: Pechtol J. (szerk.) Vadászévkönyv 2007. Országos Magyar Vadászkamara – Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest: 52–72.

Bücs Sz., Nagy Z., Boldogh S. & Octavian P. 2007. A Kárpátokon innen és túl: Genetikai variabilitás közönséges egérfülű denevér (Myotis myotis) kolóniákban. In: V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia Tanulmánykötete (in press).