Támogassa munkánkat!

Számlaszámunk: 10100555-44113407
Kérjük,, ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át egyesületünknek
Azzal is jelentősen hozzájárul munkánkhoz, ha személyi jövedelemadójának egy százalékát a mi közcélú környezet- és természetvédelmi programjainkra ajánlja fel. Adószámunk: 19125077-1-15
Köszönjük segítségét!

Hozzászólások

Utolsó üzenet: 3 hét, 4 nap volt
  • guest_3125: Kérem sehítsenek,hogy mit kell tennünk?Debrecenben a panelházunkban feltehetően denevérek vannak!
  • Erika: Kérdezni szertném, hogy mennyibe kerül a denevérek befogása? (Panelban az ablak fölött laknak)?
  • guest_5704: Szeretnék telefonos elérhetőséget
  • guest_5704: Szeretnèk elérhetőséget kérni denevér befogásához
  • guest_3349: üdvözlöm! Érdeklődnék, hogy körülbelül mennyiért fogják be a denevéreket? A lakás redőny tokjába költözött be.
  • guest_1452: Én is telefonszámot szeretnék!!!
  • guest_4921: Kedves Alapítványi Munkatársak! Örülök, hogy létrehoztak egy denevéres zöld számot. Ám ha az szerepel a honlapjukon, akkor jól elrejtették, mert sehogy sem sikerül megtalálnom. A számlaszámukat, ahova támogatást várnak, sok helyen látom az oldalon, de ami miatt megfontolnám a támogatást (a telefonszám, ami segítene), azt nem. Talán ezen a kommunikációs balfogáson jó
  • guest_5288: Segítségre lenne szükségem. 1 éve költöztem be a panel lakásomba és a konyhában a szellőzőbe beköltözött vagy már előzőleg is ott volt egy denevér. Borzalmasan IDEGESÍTŐ amikor hallom a gyermekemmel a denevér hangját.Be kellene "fogni" Valamilyen elérhetőséget kérnék, mert itt ezen az oldalon a zöld számra kattintva NEM KAPOK SEMMIT SEM!! Köszönettel. email címem:
  • Oláh Zsigmond: Segítségre lenne szükségem, egy denevér repült tegnap este a lakásunkba, és azóta sem tudjuk hogy kiment-e, Kérhetnék egy telefonszámot Önökhöz?
  • NM: Hol lehet elérni Önöket? Zöld szám, vagy bármilyen telefonszám lenne érdekes denevérmentés miatt.

Ki olvas minket

Oldalainkat 19 vendég böngészi
Hirdetés



Király-bányák bejáratának rekonstrukciója

beszámoló a megvalósításról

KAC K-36-02-00327B; KAKF-K-36-03-00048T

K-36-05-00320D; KAC 213/2000

 


A Király-bányák Tokaj-hegyalján, Mád község határában találhatóak. A hegyen külszíni fejtéssel kaolint bányásztak, illetve a bánya egyik pontján rendszertelen időközökben jelenleg is folyik némi kő kitermelés. A hegy oldalában számos földalatti feltáró tárót találhatunk. A tárók hossza 10 és 50 méter között váltakozik. Ezen tárók évtizedek óta elhanyagoltan, gazdátlanul állnak. Mára a vágatok nagyobb hányada a bejárati omlás miatt lezárult. Van azonban még néhány, amelyik bejárata viszonylag ép. Ezeket –számszerint öt tárót- a denevérek vették birtokukba. Pályázatunkban az öt táró bejáratának megerősítésére kértünk támogatást. Sajnos a kért támogatásnak csak ötödrészért kaptuk meg, így csak egy, a leginkább veszélyeztetett bánya megerősítését tudtuk elvégezni.

Terveinkben az szerepelt eredetileg, hogy betonból öntjük ki azt a boltíves szerkezetet, mely a további omlástól menetesítené a bejárati szakaszt. A kőműves mester az egyeztetés során meggyőzött bennünket arról, hogy célszerűbb és olcsóbb megoldás ún. keresztúri blokkból boltívezni ezt a szakaszt, felette betömedékeléssel. Költségvetésünkben ezen a ponton van csak eltérés, hogy az eredetileg tervezett betonvasak helyett és a nagyobb mennyiségű sóder és cement helyett, blokkokat vásároltunk, így kevesebb volt a cement és a sóder felhasználás is.

A kivitelezés során először nagymennyiségű omladékot távolítottunk el a bejárati nyílásból. A tisztítás után faácsolatot készítettünk, mely ideiglenesen védett az omlástól, továbbá fából készítettük el a boltív sablonját. A bánya első szakaszát a padló szinttől kezdődő fallal béleltük, rá boltívet készítettünk.


A bejárat után két sötétítő sarkantyú falat húztunk fel. Ez a hőmérséklet várhatóan egy fokos emelkedését hozza a belsőbb terekben, ugyanakkor megkétszerezi a teljesen sötét szakasz arányát, ami a denevérek megtelepedését pozitívan befolyásolhatja.

A Zempléni-hegységben gyakorlatilag nincsenek barlangok, így a barlanglakó, illetve barlangban telelő denevérek számára a terület szuboptimálisnak tekinthető. Egyedül a felhagyott bányák, és a kis patkósdenevérek számára néhány pince jelent földalatti búvóhelyet. A Zempléni-hegység ráadásul az Alföld felől a Szlovák-karszt irányába vonulási útvonalat is jelent és a megpihenő denevérek számára felbecsülhetetlen jelentőséggel bír minden földalatti szálláshely. A Király-bányák több rendkívül ritka faj számára is majdhogynem az egyedüli Zempléni előfordulási helyét jelentik. Három fokozottan védett faj is megtalálható. Mindhárom faj rendkívül ritka a Zempléni-hegység területén. Egyenként kevesebb, mint 5 előfordulási helyük ismert.