Támogassa munkánkat!

Számlaszámunk: 10100555-44113407
Kérjük,, ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át egyesületünknek
Azzal is jelentősen hozzájárul munkánkhoz, ha személyi jövedelemadójának egy százalékát a mi közcélú környezet- és természetvédelmi programjainkra ajánlja fel. Adószámunk: 19125077-1-15
Köszönjük segítségét!

Hozzászólások

Utolsó üzenet: 6 nap, 18 óra volt
  • guest_2098: A denevérmentő zöld szám engem is érdekelne, mert lehetetlen megtalálni az oldalon. Ez tiszta röhej.
  • guest_3119: mi a zöld szám,mertcsak a rizsa van,de nem találom!?
  • guest_7302: Helló! A konvektoromba költözött be egy állat, gyanítom, hogy denevér. Mit tegyek? Segítség! Egy lakótárs a harmadikról.
  • Pászti: folytatás: állítólag ilyen közelségben fertőzéstől/tetű,bolha stb.../ kell tartani. A "csapóajtós" megoldás ilyenkor nem lehetséges, mert maradhatnak kicsik a résben, akik ott pusztulnak és ezt nagyon nem szeretném. Miskolcról írok, kérem, aki tud, segítsen, mit lehet tenni. Télen elköltöznek???
  • Pászti: Erkélyre költözött denevéreket van aki elköltözteti Miskolcon? Társasházi erkélyplafon résébe költözött kb 15-20 denevér. Nem szeretném őket bántani, bár a purhabbal már lett volna jelentkező, aki "bevakolja őket. Én tudom, milyen kis hasznoskodók, amúgy nem is félek a kis jószágoktól, de rengeteg ürüléket szedek össze utánuk és állítólag ilyen közelségbe
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Hol a faszban a telefonszam?????????? Hallo???????
  • guest_4308: Hol a picsaban. Telefonszam??????????
  • guest_7855: Jó napot! Hol találom ezt a hívható zöld számot?

Ki olvas minket

Oldalainkat 14 vendég böngészi
Hirdetés



Király-bányák bejáratának rekonstrukciója

beszámoló a megvalósításról

KAC K-36-02-00327B; KAKF-K-36-03-00048T

K-36-05-00320D; KAC 213/2000

 


A Király-bányák Tokaj-hegyalján, Mád község határában találhatóak. A hegyen külszíni fejtéssel kaolint bányásztak, illetve a bánya egyik pontján rendszertelen időközökben jelenleg is folyik némi kő kitermelés. A hegy oldalában számos földalatti feltáró tárót találhatunk. A tárók hossza 10 és 50 méter között váltakozik. Ezen tárók évtizedek óta elhanyagoltan, gazdátlanul állnak. Mára a vágatok nagyobb hányada a bejárati omlás miatt lezárult. Van azonban még néhány, amelyik bejárata viszonylag ép. Ezeket –számszerint öt tárót- a denevérek vették birtokukba. Pályázatunkban az öt táró bejáratának megerősítésére kértünk támogatást. Sajnos a kért támogatásnak csak ötödrészért kaptuk meg, így csak egy, a leginkább veszélyeztetett bánya megerősítését tudtuk elvégezni.

Terveinkben az szerepelt eredetileg, hogy betonból öntjük ki azt a boltíves szerkezetet, mely a további omlástól menetesítené a bejárati szakaszt. A kőműves mester az egyeztetés során meggyőzött bennünket arról, hogy célszerűbb és olcsóbb megoldás ún. keresztúri blokkból boltívezni ezt a szakaszt, felette betömedékeléssel. Költségvetésünkben ezen a ponton van csak eltérés, hogy az eredetileg tervezett betonvasak helyett és a nagyobb mennyiségű sóder és cement helyett, blokkokat vásároltunk, így kevesebb volt a cement és a sóder felhasználás is.

A kivitelezés során először nagymennyiségű omladékot távolítottunk el a bejárati nyílásból. A tisztítás után faácsolatot készítettünk, mely ideiglenesen védett az omlástól, továbbá fából készítettük el a boltív sablonját. A bánya első szakaszát a padló szinttől kezdődő fallal béleltük, rá boltívet készítettünk.


A bejárat után két sötétítő sarkantyú falat húztunk fel. Ez a hőmérséklet várhatóan egy fokos emelkedését hozza a belsőbb terekben, ugyanakkor megkétszerezi a teljesen sötét szakasz arányát, ami a denevérek megtelepedését pozitívan befolyásolhatja.

A Zempléni-hegységben gyakorlatilag nincsenek barlangok, így a barlanglakó, illetve barlangban telelő denevérek számára a terület szuboptimálisnak tekinthető. Egyedül a felhagyott bányák, és a kis patkósdenevérek számára néhány pince jelent földalatti búvóhelyet. A Zempléni-hegység ráadásul az Alföld felől a Szlovák-karszt irányába vonulási útvonalat is jelent és a megpihenő denevérek számára felbecsülhetetlen jelentőséggel bír minden földalatti szálláshely. A Király-bányák több rendkívül ritka faj számára is majdhogynem az egyedüli Zempléni előfordulási helyét jelentik. Három fokozottan védett faj is megtalálható. Mindhárom faj rendkívül ritka a Zempléni-hegység területén. Egyenként kevesebb, mint 5 előfordulási helyük ismert.