Támogassa munkánkat!

Számlaszámunk: 10100555-44113407
Kérjük,, ajánlja fel jövedelemadójának 1%-át egyesületünknek
Azzal is jelentősen hozzájárul munkánkhoz, ha személyi jövedelemadójának egy százalékát a mi közcélú környezet- és természetvédelmi programjainkra ajánlja fel. Adószámunk: 19125077-1-15
Köszönjük segítségét!

Hozzászólások

Utolsó üzenet: 6 nap, 18 óra volt
  • guest_2098: A denevérmentő zöld szám engem is érdekelne, mert lehetetlen megtalálni az oldalon. Ez tiszta röhej.
  • guest_3119: mi a zöld szám,mertcsak a rizsa van,de nem találom!?
  • guest_7302: Helló! A konvektoromba költözött be egy állat, gyanítom, hogy denevér. Mit tegyek? Segítség! Egy lakótárs a harmadikról.
  • Pászti: folytatás: állítólag ilyen közelségben fertőzéstől/tetű,bolha stb.../ kell tartani. A "csapóajtós" megoldás ilyenkor nem lehetséges, mert maradhatnak kicsik a résben, akik ott pusztulnak és ezt nagyon nem szeretném. Miskolcról írok, kérem, aki tud, segítsen, mit lehet tenni. Télen elköltöznek???
  • Pászti: Erkélyre költözött denevéreket van aki elköltözteti Miskolcon? Társasházi erkélyplafon résébe költözött kb 15-20 denevér. Nem szeretném őket bántani, bár a purhabbal már lett volna jelentkező, aki "bevakolja őket. Én tudom, milyen kis hasznoskodók, amúgy nem is félek a kis jószágoktól, de rengeteg ürüléket szedek össze utánuk és állítólag ilyen közelségbe
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Telefonszam??????????????
  • guest_4308: Hol a faszban a telefonszam?????????? Hallo???????
  • guest_4308: Hol a picsaban. Telefonszam??????????
  • guest_7855: Jó napot! Hol találom ezt a hívható zöld számot?

Ki olvas minket

Oldalainkat 23 vendég böngészi
Hirdetés



Jelentés a Tisza ártéri területén, Gávavencsellő-Tiszabercel térségében végzett emlőstani kutatásokról és monitoringról

A kutatás a HNPI támogatásával

2001

 

A monitoring program helyszinéül választott terület vízellátottságot, növényi borítottságot és így a tájképet tekintve is rendkívül változatos. Kutatásaink megkezdése előtt ezért alapos terepszemlét tartottunk. Felmértük melyek a terület legjellegzetesebb társulásai, ahol feltétlenül kell gyűjtést végezni. Áttekintettük azokat a változásokat, melyek az 1996-ban végzett alapfelmérés óta történtek a területen, gondolva itt a szukcessziós változásokra és az emberi beavatkozásokra. Több helyen a kaszálás és a legeltetés felhagyása nyomán fellépő bebokrosodást észleltünk, számos helyen letermelték az erdőt, a korábban friss telepítések pedig záródott ültetvénnyé alakultak. A területen látszanak a nyomai az elhúzódó árvíznek, több helyen visszamaradó vízállások figyelhetőek meg. Mindezek következtében a monitoring valójában inkább a terület változását tudja kimutatni, mint az adott állatfajok állományviszonyaira következtethetünk az adatokból.

A terepbejárás alapján egy közepesen diverz emlősfaunára számítottunk. A kutatások igazolták várakozásainkat, sőt a vártnál kevesebb fajt sikerült közvetlenül kimutatni.

 

Insectivora - Rovarevők

A területen a vakond (Talpa europaea) általánosan előfordul, bár kis egyedszámban. Ez a talajlakó állat megsínyli a rendszeres áradásokat. Az ártéri előfordulása mindig az újrakolonizálásnak köszönhető. Ennek megfelelően elsősorban a gátoldalakban és a magasabb fekvésű pontokan találkoztam túrásaival.

A sün előfordulását több helyről is sikerült kimutatni, míg korábban előfordulását csak valószínűsítettük.

A cickányok közül 1996-ban az erdei cickányt (Sorex araneus) és a mezei cickányt (Crocidura leucodon) sikerült csapdáznunk. Az idei monitoring során nem kerültek elő sem csapdázás során, sem bagolyköpetekből.

 

Chiroptera - Denevérek

A vizsgált részterületek nagyszerű táplálkozási feltételeket biztosítanának a denevérek számára, viszont búvóhely lehetőség nagyon kevés van. Kevés az öreg odvas fa és ami van, az is a sűrűbb erdőrészekben található. Szálláshelyül szolgáló emberi építmény szintén nincs a területen. Vizsgálataink szerint azonban még ehhez képest is rendkívül szegényes a terület denevérfaunája. 1996-ban mindössze 1-1 pld vadászó korai (Nyctalus noctula) és törpedenevérrel (Pipistrellus pipistrellus) találkoztunk. A vízi denevér (Myotis daubentoni) pedig hiányzott a területről. Bagolyköpetből előkerült ugyan a kései denevér (Eptesicus serotinus) koponyája és ugyanennek a fajnak a sok évvel ezelőtti guanóját is megtaláltuk, de ezek a közeli templomban voltak és csak a régebbi előfordulásukat bizonyítják.

Az idei évben már valamivel kedvezőbb volt a kép, mivel több korai denevérek által lakott odút is találtunk, és vadászat közben is találkoztunk vele. A Tisza felett a vízi denevéreket is láttuk vadászni. A kései denevér (és mellette a korai denevér) bagolyköpetből került elő. Ezek a kedvező irányú változások valószínűleg az erdők korosodásának és ezáltal a kedvezeőbb élőhelyeknek köszönhetőek. Kiemelném itt a fehér nyár fontosságát, mint jól odvasodó fáét.

 

Lagomorpha - Nyúlalkatúak

A Magyaroszág minden területén előforduló mezei nyúl (Lepus europaeus) megfigyelése természetes. A vadászok szerint 2-3 pld / 100 ha az állománysűrűségük. Előfordulási helyei az árvíztől és a visszahúzódás időtartamától függnek.

 

Rodentia - Rágcsálók

1996-ban a helyi emberek szerint az ürge (Spermophylus citellus) előfordult a gátakon. Előfordulását mi az idén sem tudtuk megerősíteni, de nem is tartom valószínűnek.

A pelékről semmilyen információnk nincs. Célzottan, speciális pele-csapdákat nem alkalmaztunk, köpetből sem került elő.

Az egerek közül a három erdeiegér (Apodemus spp.) fajt 1996-ban megfogtuk. Az idén azonban csak a közönséges és a sárganyakú erdeiegeret fogtam csapdával. 1996-ban nem fogtunk pirók egeret (Apodemus agrarius), míg az újabb felmérés során tömegesnek bizonyult. Előfordulásukat a köpetekből előkerült csontjaik is bizonyítják.

Két legközönségesebb pocok fajunkat, az erdei (Clethrionomys glareolus) és a mezei pockot (Microtis arvalis) csapdával fogtuk a bázisévben is és az idén is. A vízi pockot (Arvicola terrestris) a felszíni járatok és földhányások alapján, illetve köpetből mutattuk ki 1996-ban, míg az újabb felmérés szerint nem találkoztunk vele.

 

Carnivora - Ragadozók

Rókával nem találkoztunk, de lábnyomaival igen. Előfordulása ilyen jellegű területen természetes.

A borz (Meles meles) lábnyomával több helyen is találkoztunk, sőt a várát is megtaláltuk.

Vidra előfordulásról korábban csak a vadászok elbeszéléseiből tudtunk, de az idén a halászok látták is, Gera Pál pedig nyomait is megtalálta.

A vadászok 1996-ban a hermelint (Mustela erminea), menyétet (Mustela nivalis), közönséges görény (Mustela putorius) és a vadmacskát (Felis silvestris) is említették, mint előforduló fajt, de mi azóta sem találkoztunk előfordulásukra utaló nyomaikkal.

A nyest ürülékeivel a terepen és a katolikus templom padlásán is találkoztunk..

Artiodactyla - Párosujjú patások

1996-os információk szerint a vaddisznó (Sus scrofa) állomány az árvizek és a kedvezőtlen téli időjárás miatt alacsony sűrűségű: 0,1 pld / 100 ha. Az őzé (Capreolus capreolus) viszont kiemelkedően magas 10 pld / 100 ha. Gímszarvas (Cervus elaphus) csak elvétve található a területen a vadászok szerint. Az újabb információink szerint hasonló a jelenlegi helyzet is.

 

1.táblázat A vizsgált területről kimutatott emlősfajok száma három kutatási periódusban


Vizsgált évek

emlős fajok

1950-1970*

1996

2000-2001

sün

X
vakond
X X
erdei cickány
X
mezei cickány
X
keleti cickány
X
törpecickány
X
korai denevér
X X
szőröskarú denevér

X
törpe denevér
X
kései denevér
X X
vízi denevér

X
mezei nyúl
X X
sárganyakú erdeiegér
X X
közönséges erdeiegér
X X
kislábú erdeiegér
X X
pirók egér X X X
törpeegér X X
házi egér
X X
vándor patkány

X
erdei pocok
X X
mezei pocok X X X
vízi pocok
X
pézsma pocok

X
földi pocok X

róka
X X
borz X
X
vidra X
X
nyest X X X
vaddisznó
X X
őz
X X
gímszarvas
X

7 faj 23 faj

21 faj

 

*Felhasznált irodalom:

Bába, K., Kolosváry, G., Sterbetz, I., Vásárhelyi, I., Zilahi-Sebess, G. 1962. Das Leben der Tisza XVII. Zoologische ergebnisse der vierten Tisza-expedition. Acta Biologica (Szeged), VIII: 203-215.
Murai, É. 1974. Review of Tapeworms in Microtinae from Hungary. Parasitologia Hungarica, 7: 111-141.
Schmidt, E. 1975. Kleinsaugerfaunistische daten aus eulengewöllen in Ungarn. Aquila, LXXXII:119-144.

 

Értékelés

Áttekintve a fajlistát láthatjuk, hogy azon fajoknak a jelenlétét sikerült közvetlenül kimutatnunk, melyek szinte bármely magyarországi, természetközeli élőhelyen előfordulnak, úgymond közönséges fajok. A köpetvizsgálattal és a vadászok elbeszélése alapján további fajok jelenlétét valószínűsítettük, melyek között már néhány kevéssé közönséges faj is volt. Igazán ritka, kuriózumot jelentő emlősfajok viszont az eddigi kutatások szerint nem fordulnak elő a területen.

Emlőstani szempontból a területről elmondható, hogy mozaikos, sok helyen degradált és intenzíven művelt részterületekkel tarkított. A háborítatlan és speciális élőhelyeket kedvelő fajok (denevérek, egyes rágcsálók) úgy tűnik itt nem találják meg életfeltételeiket, Az erdős, bokros, kaszálókkal és állóvizekkel tarkított területen változatos emlősközösség alakult ki, melyet az árvizek valószínűleg komolyan befolyásolnak. Erre utal a rágcsálók tapasztalt kis denzitása és több, negatív eredménnyel zárult csapdázás is. Érdekes eredményeket mutat a gáttól különböző távolságokban végzett mintavételezés. Ezeket megvizsgálva jól látható, hogy a 2001-es év első felében végzett csapdázás a gáthoz közelebbi területeken sikeresebb. Ez annak köszönhető, hogy az árvíz és a lassú visszahúzódás miatt a betelepülés meglehetősen lassú volt. Az árvizek teljes egészében elpusztítják a talajlakó kisemlősöket, vagy a szerencsésebbek a gát felé menekülnek el. Az árvíz levonulása után a gát felől történik a visszatelepülés. Az árterek újra benépesítése egyes fajok esetében (pl. pirók egér) augusztusra történik meg, míg mások (pl. cickányok) egész évben sem tudják a teljes ártéri területet kolonizálni.

 

1.ábra A fogási százalék és a fajszám változása a gáttól való távolság függvényében

A terület emlősfaunájára a talált bagolyköpetek elemzése alapján is próbáltunk következtetni. Az erdei fülesbagoly jellemzően nyílt területeken, ott is elsősorban mezőgazdasági területeken vadászik a tél folyamán. Ennek megfelelően táplálékának döntő részét képezi a mezei pocok és a lakott területeken megfogott házi egér. 1999-2000 telén ez jellemző is volt a baglyok táplálékösszetételére, vagyis, hogy együttesen ezek a fajok adták a táplálék 94%-át. Érdekes megfigyelni azonban, hogy a rákövetkező télen alapvetően megváltozott ez a kép. A baglyok táplálékának ekkor már 40%-át az Apodemus fajok adták, sőt 4,6 %-ban még denevéreket is fogyasztottak, ami igazán nem jellemző ezekre a madarakra. A magyarázatot talán az elhúzódó árvíz és az enyhe tél adhat. Az ártéren élő egérfajok kiszorultak a gátakra és a mentett oldalra, ahonnan a baglyok zsákmányolhatták őket.

 

2. táblázat Az erdei fülesbaglyok táplélékösszetétele 1999-2000 telén illetve 2000-2001 telén

FAJ

1999-2000

%-ban

2000-2001

%-ban

sárganyakú erdeiegér

1 2,3
indet. erdeiegerek

5 11
pirók egér 1 5,2 12 27,1
házi egér 4 21 6 14
mezei pocok 14 73 18 42
korai denevér

1 2,3
kései denevér

1 2,3
összesen: 19 pld
44 pld

 

A területen végzett monitoring jellegű vizsgálatoknak az erdményeiből messzemenő következtetéseket nem lehet, nem szabad levonni. Már öt év távlatából is mutatkoznak bizonyos tendenciák, amiket azonban nem szabad túldimenzionálni. A folyamatok biztos értékelése, csak több, akár évente végzett felmérés tükrében adható meg. A bizonytalanságot tovább növeli az a tény, hogy az 1996-os felmérést döntően Palotás Gábor végezte, míg az újabb felmérést Bihari Zoltán, ami azt jelenti, hogy esetenként a korábbi mintavételi helyek pontos helye nem volt követhető az újabb felmérés során. Szintén probléma az, hogy míg a korábbi kisemlőscsapdázások augusztusban történtek, addig a jelen felmérési időszakba szerencsétlen módon nem esett bele augusztus. Az augusztusi felmérés azért kivételezetten jó, mert ekkora növekednek fel az azévi szaporulatból származó állatok, tehát a denzitás messze magasabb, mint más hónapokban.  

A monitoring jellegű vizsgálatok folytatása mindenképpen kívánatos, hiszen hazánk területén szinte egyedülálló ez a kezdeményezés és mintértékű lehet más területek faunájának feltárása és a változások irányának meghatározása szempontjából.

 

3. táblázat A csapdázások sikeressége 2000-2001-ben

CSAPDA HELYSZíN KIHELYEZETT CSAPDÁK SZÁMA CSAPDÁZOTT ÉJSZAKÁK SZÁMA FOGÁSI EREDMÉNY (pld)
1 20 1 4
2 20 1 4
3 20 1 8
22 20 2 3
5 20 2 5
6 20 2 6
7 20 2 0
8 20 1 1
9 20 1 2
10 20 2 4

 

4. táblázat A tiszaberceli szivattyútelep fenyőfái alatt gyűjtött erdei fülesbagoly téli törmelékes köpeteinek vizsgálati eredménye

FAJ DÁTUM EGYEDSZÁM
pirók egér 2000.09.30. 1
mezei pocok 2000.09.30. 14
házi egér 2000.09.30. 4
sárganyakú erdei egér 2001.06.23. 1
Apodemus sp. 2001.06.23. 5
pirók egér 2001.06.23. 12
kései denevér 2001.06.23. 1
mezei pocok 2001.06.23. 18
házi egér 2001.06.23. 6
korai denevér 2001.06.23. 1

 

Mintavételi helyek:

kisemlős csapdázás

1. Marót-zugi holttisza, gát belső oldala

2. Marót-zugi holttisza, nyárfás

3. Marót-zugi holttisza, vízparti növényzet

4. Marót-zugi holttisza, vízparti növényzet

5. Diófa-lapos, szegélynövényzet

6. Diófa-lapos, útmenti csalános

7. Diófa-lapos, erdő

8. Mocsolya, magassásos

9. Oláh-zugi holttisza, vízparti növényzet

10. Oláh-zug, ártéri erdő

bagolyköpet-gyűjtés

11. Szivattyútelep, (bagolyköpet gyűjtés helye)

denevérhang-detektorozás

12. Tisza, 568-as szelvény

13. Tisza, 570-es szelvény

14. Tisza, komp környéke

15. Oláh-zugi holttisza

16. Oláh-zug, gáton

17. Mocsolya, gáton

18. Marót-zugi holttisza

19. Diófa-lapos, erdei út